OwlTail

Cover image of Az élet, meg minden

Az élet, meg minden

A portréinterjú podcast.

Popular episodes

All episodes

The best episodes ranked using user listens.

Podcast cover

#018 Dezső András – Alászállás a mackónadrágos alvilágba

Dezső András újságíró Maffiózók mackónadrágban című könyvében a magyar szervezett bűnözés történetét dolgozta fel. Amely történet néha tényleg olyan, mint egy realista nagyregény: a legvéresebb ügyek mögött nem összeesküvés, hanem egyéni ambíció, csillapíthatatlan becsvágy áll.Ha egy nemzetnek van lelkivilága, és miért ne lehetne — vagyis ha nekünk magyaroknak van kollektív tudattalanunk, akkor ez a könyv olyan, mintha a rosszabbik énünkbe engedne bepillantást. Talán ezért van az, hogy elolvasása után az volt az érzésem, mintha kicsit jobban érteném Magyarországot. Szó szerint alvilági utazás ez, mert hogy Dezső András könyvének sokatmondó alcíme ez: A magyar szervezett bűnözés regényes története a 70-es évektől napjainkig.Ebben az epizódban tehát Dezső Andrással beszélgetek a mackónadrágos maffiózók történetéről, a kilencvenes évek eldorádójáról, írásról és újságírásról. De nem csak az új könyv apropóján. Mert hogy szó lesz még egy sokat idézett japán újságcikkről is, amely Dezső András egy másik ismert munkájához kapcsolódik, a kémkedéssel vádolt, jobbikos EP-képviselő, Kovács Béla ügyéről írt sorozatában kapott kiemelt szerepet.És hogy kicsoda Dezső András?Az 1976-ban született Dezső András a Pápai Református Gimnáziumban érettségizett, később Svájcban, Lausanne-ban tanult politológiát. A kétezres évek elején jött haza, 2003-tól tíz éven át a HVG-nél dolgozott újságíróként, majd 2013-tól a mai napig az Indexnél. Nem ez az első könyve, de korábban társszerzőkkel dolgozott: a Legendavadászat című könyvben városi legendáknak járt utána, azt a könyvet Marinov Ivánnal és Pál Attilával írta közösen.Ha további maffiás témájú epizód érdekelne……akkor ajánlom ezt az adást:#009 Durica Katarina – Maffiavilág Dunaszerdahelyen és a rendes lányok, akik csendben sírnakLinkek a műsorban elhangzó témákhozDezső András könyvei:Maffiózók mackónadrágban – A magyar szervezett bűnözés regényes története a 70-es évektől napjainkig(2019)(Az epizódban is említett könyvkritika, amelyet Rádi Antónia ismert tényfeltáró újságíró írt az Atlatszo.hu-n, itt olvasható.)Legendavadászat – Szóbeszédek, tévhitek, átverések nyomában (2006)A párduc bosszúja – Verekedősregény (2003)Dezső András korábbi cikkei a műsorban elhangzó alvilági ügyekről:Cikksorozat a hvg.hu-n a Los Angeles-i magyar maffia történetérőlCikk a hvg.hu-n a magyar szervezett bűnözés kialakulásáról, benne a Presztízs-ügyrőlCikk Lakatos Andrásról, alias Kisbandiról, az alvilág pénztárosárólA Fenyő-gyilkosság ügyében az összes szereplőt (Portik Tamástól Gyárfás Tamásig) felvonultató háttércikk az IndexenAz Index Fenyő-gyilkosság dossziéja (sok Dezső-cikkel)Cikk Vizoviczki László, a diszkópápa történetérőlCikk az Arnykéz utcai robbantásrólAz MTI összefoglalója a kecskeméti maffiaperben hozott ítéletrőlDezső András cikksorozata a Kovács Béla-ügyről:Az eredeti cikksorozat 2014-ben megjelent kezdődarabja: A nagy Oroszország kovácsolta frigyA legfrissebb cikk (a podcast megjelenésekor) a szövevényes ügyben idén áprilisbólAz epizódban említett filmek:Közönséges bűnözők (1995)Bérgyilkos a szomszédom (2000)Mami blú (1986)Hamis a baba (1991)Az epizódban a magyar szervezett bűnözés története kapcsán elhangzó nevek (ábécé sorrendben):Barta Tamás: Az LGT egykori gitárosa, aki az LGT együttes amerikai turnéja után nem tért haza Magyarországra, majd a Los Angeles-i magyar maffia papírkereskedésében dolgozott. 1982-ben máig tisztázatlan körülmények között meggyilkolták.Bodnár György: A Szaknévsor alapítója, Kaliforniában rovott múltú üzletember, aki a rendszerváltást követően Los Angeles-ből tért haza.Fenyő János: 1998-ban meggyilkolt médiavállalkozó.Gyárfás Tamás: A sportvezetőt (portréja az Atlatszo.hu-n itt elérhető), médiavállalkozót a Fenyő-ügyben a rendőrség emberölésre való felbujtással gyanúsította meg. (A podcast megjelenésekor az ügy még nem jutott el a vádemelésig.)Jakubinyi Róbert: Mostanában az Egymásért, Egy-másért Alapítvány ügyében zajló, elhúzódó büntetőper miatt kerül a híradásokba, de Dezső András szerint neve felbukkan már a nyolcvanas évek nagy rendőrségi nyomozása, az ún. Presztízs-ügy során is.Lakatos András, vagyis „Kisbandi”: az alvilág pénztárosaként emlegetik.Duff McKagan: A Guns N’ Roses tagja. Életrajzi könyvében (amely magyarul is megjelent) beszámol róla, hogy fiatalként a Los Angeles-i magyar maffia papírvállalkozásában dolgozott, és attól tartott, nem tud majd szabadulni tőlük.Markó Béla: A magyarországi alvilág egyik hírhedt figurája a ’70-es évek végétől. Később Amerikába disszidál. 1990-ben egy étteremben rálő egy Los Angeles-i nyomozóra, aki viszonozza a tüzet. A tűzpárbajban mindketten életüket vesztették.Simon Csaba („Szájmon”) és Szendrő István („Szendrő Öcsi”): A Los Angeles-i magyar maffia kulcsfigurái. Szendrő Öcsit később a szintén a szervezetnek dolgozó Markó Béla ölte meg.Pintér Sándor: Belügyminiszter. Nyomozótisztként már a Presztízs-ügyben is fontos szerepet játszott.Portik Tamás: A 90-es évek olajos ügyeinek egyik főalakja, később Prisztás József megölésének ügyében, valamint az Aranykéz utcai robbantás ügyében is súlyos börtönbüntetésre ítélték. A hírek szerint – perújítással – elővehetik Fenyő János meggyilkolásának ügyében is.Prisztás Jószef*:* A budapesti éjszakai élet egyik legtehetősebb figuráját 1996-ban lőtték le. A jelenlegi jogerős ítélet szerint Portik Tamás bízta meg testőrét, Hatvani Istvánt, hogy végezzen a milliárdos üzletemberrel. Josef Rohác azonban a perújítás keretében megtartott tárgyaláson azt vallotta, hogy ő követte el ezt a gyilkosságot is.Radnai László: A 90-es évek alvilágának ismerte alakja volt, 2006-ban 12 év fegyházra ítélték a kecskeméti maffiaperben.Jozef Rohác*: S*zlovák bérgyilkos és terrorista. Jogerősen életfogytiglani börtönre ítélték a Fenyő-gyilkosság és az Aranykéz utcai robbantás miatt. Távollétében Szlovákiában is életfogytiglanra ítélték, mint a Sykora-klán bérgyilkosát. Legújabban azzal került a hírekbe, hogy azt állítja, ő ölte meg Prisztás Józsefet is.Tasnádi Péter: Az Index összegzése szerint „Tasnádit 1992-ben felfüggesztett börtönre ítélték zsarolás, lőfegyverrel való visszaélés miatt, majd 1999-ben az első magyar maffiaper főszereplője lett. Négy és fél év börtönt kapott. 2006-ban azzal vádolták, megbízást adott volt felesége megölésére, sósavval öntette le anyósa arcát. Ebben az ügyben 2012-ben ítélték jogerősen hét évre.” 2016-ban szabadult, jelenleg saját weboldalt is üzemeltet, amelyen magáról írott bejegyzését az ismert Antoine de Saint-Exupéry-idézettel vezeti fel, miszerint „Jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.” Saját Youtube-csatornáján is beszélt arról, hogy állítólag Gyárfás Tamás mivel bízta meg.Tonhauser László: Nyugalmazott rendőr ezredes, az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Szolgálatának volt vezetője. Egy régi interjú olvasható vele a Hetek honlapján, könyve, a Nem kérek bocsánatot, még fellelhető antikváriumokban.Vizoviczki László: A magyar „diszkópápa”, a 90-es és 2000-es évek Budapestjének meghatározó figurája volt az éjszakai életben.Zubovics Gyula („Zubó”): A Presztízs-ügy nyomozói elől a 80-as években szökött Amerikába, 1990-ben tért haza. 1997-ben felrobbantották autójában, sérüléseibe később belehalt.Zacsek Gyula: Az MDF egykori pesterzsébeti képviselője, aki Vizoviczki miatt került kínos helyzetbe, mivel a „vállalkozó” a szabályozás hiányát kihasználva kuplerájt nyitott a XX. kerületi Világosság mozi helyén, amiből óriási botrány lett.Nevek a Kovács Béla-cikkről elmondottaknál:Konstantyin Preobrazsenszkij a KGB alezredese volt, egykor japán vonalon, a TASZSZ szovjet hírügynökség tudósítójaként, fedett ügynökként dolgozott a szovjet hírszerzésnek Tokióban. 1985-ben a japán rendőrség letartóztatta, majd visszatoloncolták a Szovjetunióba. 2003-ban az USA-ba menekült, ahol 2006-ban politikai menedékjogot kapott.Sztanyiszlav Levcsenkó: A KGB századosa, aki 1979-ben állt át az amerikaiakhoz, és fontos információkat szolgáltatott a Japánban működő szovjet hírszerzési hálózatról.Műsorjegyzetek[0:05:04]Meglepte-e Dezső Andrást a Maffiózók mackónadrágban című könyvének sikere? Mennyi munka van a könyvben, hány évig készült?[0:06:39]Mi gátolta, hogy a könyv elkészüljön korábban? Hivatali falak, kelletlen rendőrség, fenyegetések, az akkor még aktív „szereplők”, hallgatag források.[0:09:52]Közben „változtak a dolgok”: dossziék, perek, új információk. Áttörés: Az Állambiztonsági Hivatal Történeti levéltára, mint leghasznosabb forrás: eddig még bűnügyi újságíróknak sem jutott eszébe, hogy itt kutassák a szervezett magyar alvilág történetét.[0:12:17]Milyen anyagokat talált Dezső András a levéltárban? Részletes tanulmány a magyarországi betöréssorozatok ügyében indított Presztízs-ügyről, tanulságairól.[0:14:04]A magyar állambiztonság és a szervezett bűnözés kapcsolata. A kétségbeesett magyar rendőrség, a látszattal szemben gyenge magyar (rendőr)állam. A bűnözők előnye amiatt, hogy ismerik a konspiratív technikákat.[0:17:58]Az újgazdag réteg kialakulása Magyarországon a 60-as, 70-es években. A gebines rendszer kialakulása. A párnacihában felhalmozott, feketén keresett pénz.[0:21:41]A gebinesek, mint a betörőbandák megrendelői. „A négy páncélos” karrierjének kezdete. Megrendelőkből károsultak.[0:23:49]A rendszerváltás utáni szervezett alvilág és a velük küzdő rendőrség történetének kezdete a 70-es években. A ma is ismert bűnözők és rendőri vezetők „őstörténete”.[0:24:35]A Los Angeles-i magyar maffia szerepe és szoros kapcsolata a magyarországi alvilággal.[0:27:49]A kinti magyar maffia „papírüzlete”, autóbiztosítási csalásai.[0:28:55]Markó, a hetvenes-nyolcvanas évek „ígéretes” karrier előtt álló, veszélyes bűnözője, aki szintén Amerikába távozott. Ellentmondásos alakja, története.[0:31:59]Gát György televíziós producerrel való ismeretsége. „Bikosz”, a görög kapcsolat és Temesi Ferenc író epizódszerepe az ügyben. Markó halála egy amerikai rendőrrel vívott tűzpárbajban.[0:36:14]Markó extrém helyzete, hontalansága az USA-ban.[0:37:26]Markó korábbi gyilkossága: Szendrő Öcsi lelövése.[0:38:41]Barta Tamás, az LGT gitárosának története, aki szintén a magyar maffia papírüzletében dolgozott. Tisztázatlan halála.[0:41:54]Duff McKagan, a Gun’s Roses gitárosának története a magyarok papírkereskedésében.[0:42:58]A kaliforniai magyar maffia az amerikai popkultúrában: Közönséges bűnözők, Bérgyilkos a szomszédom című filmek.[0:43:50]A Los Angeles-i szál nyoma a magyar popkultúrában: Mami Blú című film.[0:46:01]Presztízs-ügy, a rendőrségi szupercsapat, a nyomozás tanulságai, nyomozati technikái, a kihallgatások pszichológiai trükkjei. Pintér Sándor és Tonhauser László karrierjének kezdete.[0:49:04]Jakubinyi Róbert felbukkanása a gyanúsítottak között.[0:52:36]Beismerte-e a rendszer, hogy létezik szervezett bűnözés a kádári Magyarországon? Hogyan jelentek meg ezek az ügyek a korabeli sajtóban? A közvélekedés a gebinesekről, a közhangulat velük kapcsolatban.[0:57:36]A betörők, mint az állambiztonság végrehajtói.[0:59:20]Szervezett magyar alvilág a rendszerváltás idején és után. Valutázás, olajozás, biztosítási csalás, ÁFA-csalás. Összeesküvés helyett: halászat a zavarosban.[1:02:55]A Money Express kaparós sorsjegy, mint „közszükségleti cikk”. A Los Angeles-ből hazatérő „Zubó” története.[1:05:35]Vizoviczki és a pesterzsébeti Világos mozi kuplerájjá alakítása. A rendszerváltás káosza, a szabályozás hiánya.[1:08:02]Volt állambiztonságisok kapcsolata a bűnözői körökkel. A Fantom Kft. története. Asszony Feri, az itt a piros, hol a piros banda vezetője, mint a rendőrségre bekötött ember.[1:10:46]Az Energol cég és a katonai titkosszolgálat kapcsolata.[1:11:59]Portik Tamás szerepe a cégben. Portik Tamás története. Gyárfás Tamással való megism,erkedése.„Az elszabadult hajóágyú”. A Fenyő-gyilkosság.[1:15:37]Fenyő János és Bodnár György hazatérése Los Angelesben. Miért nem hangsúlyos szereplők a könyvben?[1:18:36]Az állambiztonság és a rendszerváltás utáni gazdasági szereplők kapcsolata: miért más ez, mint az alvilág?[1:20:11]A Művészinas étterem és legendája.Politika és szervezett bűnözés: mennyire volt erős a kettő kapcsolata Magyarországon?[1:22:19]Az Energol és az oroszoknak tett szívesség: az olajembargó kijátszásának teóriája.[1:23:37]Princz Gábor nevének felbukkanása a Fenyő-ügyben. A szlovák titkosszolgálat lehetséges szerepe, Jozef Rohács, a bérgyilkos.[1:25:32]Tasnádi Péter, a „médiagengeszter”. Tasnádi vallomása a Fenyő-ügyben.[1:28:44]A könyv főbb írott forrásai, interjúalanyai. A források reakciója a megkerésésekre, együttműködésük.[1:32:49]Kis szakmázás: hogyan ír ilyen hosszú szöveget, milyen szövegszerkesztőt használ Dezső András?[1:34:44]A nevek kezelése. A névmutató, az infografika hiánya. A forrásolás, a lábjegyzetelésének hiánya, ennek okai.[1:38:15]Sikerült-e létrehozni a klasszikus értelemben vett magyar maffiát?[1:40:57]Az alvilág, mint párhuzamos történet: nem csak nekik, a magyar kisembernek és a vállalkozóknak sem sikerült a rendszerváltás után az „amerikai álom” A „mackónadrágos” magyar történet.[1:43:00]A mackónadrágos, gyenge magyar állam, amely csak erősnek tűnik.[1:44:49]Mennyiben más egy értelmesebb bűnöző agya, észjárása, gondolkodása egy „normális” emberétől? Miért nem tudnak kiszállni ezek az emberek akkor sem, amikor már megszedték magukat? Az „okosság”.[1:49:25]Dezső András pályafutása. A Párduc bosszúja: egy verekedős regény. Tanulmányok Svájcban.[1:51:41]A Pápai Református Kollégium gimnáziuma. „Kényszerkocsmárosság” Móron.[1:54:50]A Kovács Béla-ügy. A cikk elkészítésének körülményei, folyamata, módszerei.[1:57:27]Készen kapta-e Dezső András a tikosszolgálatoktól az anyagot?[1:59:24]Hogy bukkant az újságíró az archív japán cikkre? Kik segítették?[2:02:05]Sztanyiszlav Levcsenkó és Konsztantyin Prebrazsenszkij, az orosz titkosszolgálatoktól átállt, jelenleg az USA-ban élő egykori hírszerzők könyveinek „szerepe” a kutatómunkában. A „kamuinterjú”, mint bevett hírszerzői fedőtechnika. A japán sajtóarchívumokban ezügyben végzett kutakodás eredményessége. „Egyszer csak meglett a nő.”[2:06:59]A Levcsenkó-könyv, mint félrevezető taktika. CIA-s vádak az orosz titkosszolgálatokkal jó kapcsolatokat ápoló Regnum hírportálon.[2:09:16]Miért érdekli ennyire Dezső Andrást az alvilág és a titkosszolgálatok? Igaz-e, hogy a katonai tiktosszolgálatnak dolgozott édesapja?[2:13:39]Kapott-e fenyegetéseket Dezső András? Veszélyben van-e egy újságíró Magyarországon, ha olyasmivel foglalkozik, mint ő?[2:15:49]Lesz-e folytatás? Következő könyv?[2:17:06]Írás és család: a monomániás újságíró.

2hr 22mins

24 Jul 2019

Rank #1

Podcast cover

#025 Zoltán Gábor – A vadászfalka elszabadulása, nyilas orgia Budán és a nálunk lapuló benzines palack

Zoltán Gábor évek óta kutatja a XII. kerületi nyilasok történetét. A pár hónapig tartó rémuralmat. A kultúra elleni lázadást, amely az együttélés évezredes normáit rombolta szét.Orgia. Az író ezzel a szóval jellemzi ezt az elszabadulást. Orgia, amelynek következményei a mai napig roncsolják a magyar társadalmat.E roncsolásnak csak egyik, látható része az utóbbi hetekben témává vált Pokorni-sztori a nyilas nagyapáról, amely történet természetesen az interjúban is szóba kerül (ahogy a Térey-ösztöndíj visszautasítása is).Mert vannak itt mélyebb dolgok. Nagyobb, megoldatlan ügyek. Miközben mindenkinél ott lapul a benzines palack.És körülöttünk ismét egyre több a tűzgyújtó.Beszélgetésünk kiindulópontja így múltbeli esemény: az 1944. októberében lezajlott nyilas hatalomátvétel és az azt követő budapesti történések. De nagyon hamar a legkülönbözőbb területekre kalandozunk: társadalomlélektan, tömegpszichológia, kultúra, irodalom és persze politika. A mai koroké is.Az 1960-ban született Zoltán Gábor író, rendező, dramaturg, szerkesztő az utóbbi években leginkább a korszakot feldolgozó könyveiről, írásairól ismert: bár korábban — más témában — négy könyve is megjelent, a 2016-os Orgia című regényének, majd a 2018-ban Szomszéd címmel kiadott esszéregényének a nyilasterror a központi témája.Rangos elismerései között szerepel a Bródy Sándor-díj, a Látó-nívódíj és a 2016-ban az Orgia című regényéért kapott Déry Tibor-díj.Tehát ebben az epizódban Zoltán Gáborral beszélgetek a terror természetrajzáról, a ragadozók elszabadulásáról, a mai utcákat járó, de közben 1944-ben kalandozó íróról, az életről, meg mindenről.Legfontosabb linkek a műsorban elhangzó témákhozZoltán Gábor a Wikipedián.Megjelent könyvei:Szomszéd – Orgia előtt és után (2018)Orgia (2016)Fekete bársony (2006)Szőlőt venni (2001)Erények könyve (1999)Vásárlók könyve (1997)Történelemi háttérA beszélgetésben említett hungarista filmhíradó a nyilas hatalomátvételről.Az 1944-es kiugrási kísérlet és nyilas hatalomátvétel összefoglalója a Wikipédián.Műveikkel említett szerzőkElias Canetti: Tömeg és hatalomKertész Imre: SorstalanságSigmund Freud: Rossz közérzet a kultúrábanMérei Ferenc: Közösségek rejtett hálózataAz epizódban említett újságcikkekRab László tanulmánya Mozgó Világban arról, hogy Pokorni Zoltán kerületi polgármester nagyapja, Pokorni József a kerületi nyilas rémtettek egyik kulcsfigurája volt.Vargha János írása az Élet és Irodalomban a Nuszbaum nőverekről, akiket Pokorni József, illetve felesége adott rendőrkézre.A témában említett további szerzőkTheodor Adorno (filozófus)Tadeusz Borowski (író)Jean-Pierre Derriennic (Polgárháborúk című könyve könyve magyarul)Gazdag JózsefW. G. SebaldA XII. kerületi nyilas vérengzések említett helyszínei:Alma utca 2.: zsidó szeretetház, amelynek lakói és személyzete közül 71 embert gyilkoltak meg a nyilasok.Maros utca 16.: a Budai Chevra Kadisa Maros utcai kórházban (ma helyén rendelőintézet működik) lezajlott vérengzés helyszíne. Pokorni Zoltán polgármester emlékező beszéde a rendelőintézetben, amelyben saját nagyapját emelte ki, mint elkövetőt.Városmajor utca 64–66: Bíró Dániel Gyógyintézet, 160 áldozattal járó nyilas vérengzés helyszíne.Témába vágó, korábbi podcastepizódok#015 Ungváry Krisztián – Történész pergőtűzben#013 Róna Péter – Válasz hosszú vívódás utánTovábbi linkek az epizódhozXII. kerületi helyszínek ez epizódból:A Kútvölgyi út Oktatókórház története.MOM – Magyar Optikai MűvekPasaréti utca 10., Kurt Rettmann villájaPasaréti utca 8. Jávor Pál villájaPostás Alapítványi KórházSzépilona: a kocsiszín története a BKV honlapján. A kocsiszín mellé épített munkáslakásokról érdekes beszámolót nyújt ez a blogbejegyzés. („Beszkártosok”: a BSzKRt a BKV elődje volt. )Szent János KórházA „Turulos emlékmű”, azaz a második világháború XII. kerületi áldozatainak emlékműve, Pokorni József nevének levetetése az emlékműről.VárosmajorAz epizódban említett további nevekAdy Endre (költő)Alföldi Géza (költő)Babits Mihály (költő)Samuel Beckett (drámaíró)Berda József (költő)Boncza Berta, „Csinszka” (költő)Csoóri Sándor (költő)Csurka István (író)Dózsa György (a középkori parasztfelkelés vezére)Erdélyi József (költő)Ferencsik János (karmester)Gunter Demnig (szobrász, a botlatókövek kitalálója)Jávor Pál (színész)Karádi Katalin (színész)Kassák Lajos (költő)Emmanuel Macron (elnök)Márai Sándor (író)Márffy Ödön (festő)Marschall Éva (rádiós szerkesztő, dramaturg)Muráti Lili (színész)Németh László (író)Nyírő József (író)Pokorni Zoltán (politikus)Pokorni József (Pokorni Zoltán nagyapja, nyilas elkövető)Pokorni János (Pokorni Zoltán az állambiztonsági szolgálatok által zsarolással beszervezett édesapja)Radnóti Miklós (költő)Reinitz Béla (zeneszerző, zenekritikus)Rettmann Kurt (budai villája szolgált titkos nyilas főhadiszállásként)Sebő Ferenc (népzenekutató)Soros György (üzletember)Zelk Zoltán (költő)Említett levéltárakÁllambiztonsági Szolgálatok levéltáraBudapest Főváros levéltáraHadtörténelmi levéltárMagyar Nemzeti LevéltárMűsorjegyzetek[0:05:49]Az első hungarista filmhíradó a nyilas hatalomátvételről. A Pasaréti úti titkos nyilas főhadiszállás, Rettman Kurt villája és a szomszéd: Jávor Pál.[0:08:03]Miért volt közellenség a nyilasok számára Jávor Pál? A zsidó feleség és az új, fiatalabb, németbarát színészgeneráció.[0:14:06]Városmajor, Krisztinaváros, a XII. kerületi nyilasterror helyszíne. A patinás, konszolidált környék másik arca: a 30-as 40-es évek munkás, iparos, napszámos beköltözői. A kerület gyárainak, kórházainak és tömegközlekedésének („beszkártosok”) nyilas szervezetei. A „beszkártosok” nagy aránya a nyilas szervezetben. Ennek okai.[0:18:15]A kórházak, egészségügyi intézmények nagy száma a kerületben, az itt dolgozó „egyszerűbb emberek”, a nyilas szervezettség meghökkentő nagysága ezekben az intézményekben az „orvosoktól az ápolókig”.[0:19:26]Mi hajtotta a kerületben az embereket a nyilas pártba? A létező társadalmi gondok, a nyilas és kommunista mozgalmak hasonló megoldóképlete.[0:21:06]A Dózsa-felkelés, mint a nyilasok által behozott forradalmi „előkép”.[0:24:24]Hogy „találta meg” Zoltán Gábort a téma? Mikor és miért kezdte el írni az Orgiát és a Szomszédot?[0:26:43]A kerületben 1945 januárjában lezajlott nyilas vérengzések helyszínei: Maros utcai kórház, Bíró Dániel Gyógyintézet, Alma utcai idősek otthona.[0:30:31]Zoltán Gábor állásának megszűnése a Magyar Rádiónál, ennek politikai okai.[0:33:24]A témához hasonló motívumok Zoltán Gábor korábbi műveiben: „megúszástörténetek”.[0:35:40]A pillanat, amikor megszületik a nyilas „rend”. Az új rend, mint a kultúra elleni lázadás.[0:40:59]A vadászfalka megszületése – Elias Canetti Tömeg és Hatalom című könyvének mondata, mint az Orgia című regény mottója. A bennünk szunnyadó agresszió és annak felélesztése.[0:44:31]A budapesti nyilasok gyilkosságai, mint sajátos „kitüremkedés” a magyar holokauszt történetében. A „kétkezi” öldöklési módszerek előtérbe kerülése.[0:46:51]Miért orgia lett az első regény címe? A szó által felidézett jelentések.[0:49:27]Miért játszott ennyire központi szerepet a szexuális erőszak a könyvben és a nyilasok kegyetlenkedései során? Bosszúvágy a „nemi nyomor” miatt.[0:52:45]Sigmund Freud: Rossz közérzet a kultúrában című esszéje.[0:53:55]Elias Canetti: Tömeg és hatalom című könyve. „Törzsi” magyarázatok arra, ami történt.[0:55:01]Mindez nem a fantázia műve: az író kutatásai során kerültek elő ezek a történetek. Az elkövetők valós személyek, valódi nevükön.[0:57:50]A dionüszoszi életérzés és szertartásrend az ókori görögöknél. A társadalmi rendből való kilépés rituáléja, de a visszatérés lehetőségével.[0:59:15]A magyar társadalom szétverése. Az agresszió növekedése nem csak a nyilasok esetében, hanem például a közlekedési eszközökön. A korábbi rend a háború után sem állt vissza.[1:01:35]Az „orgia” folytatódása a szovjet csapatok megérkezésével A két történet hasonlósága és párhuzamos feldolgozása.[1:05:00]A vadászfalka megszületése: ragadozók és prédaállatok. Erőszakos fegyveres csoportok ragadozó jellege, életmódja.[1:07:46]A név szerint szerepelő elkövetők és esetleg még életben lévő rokonaik, utódaik a kerületben. Ennek pontosságot kikényszerítő ereje.[1:09:22]Milyen forrásolkból dolgozott Zoltán Gábor? A kutatás helyei, módszerei, a XII. kerületi nyilasok „megtalálásának” lehetőségei.[1:13:24]A kerületi nyilasok „profiljának” felépítése az adatok alapján, ezres nagyságrendben.[1:15:02]A nyilasok indítékainak, tetteik mozgatórugójának megértése. Az író, kutató törekvése erre. A pszichológia, mint erre megfelelő eszköz. Adorno fontossága a téma szempontjából. A fasiszta ember személyiségstruktúrája. Ennek érvényessége a nyilasok esetében.[1:20:13]Hogyan kezdett működni a nyilas párt által kínált világmagyarázat hívei esetében a zsidótörtvények után?[1:21:14]A törlesztés, mint fontos elem ebben a világképben. E hatás megértésének szükségessége. A szembesülés nehézsége. (Ha mindez megtörténhetett, hogyan élhetünk tovább?)[1:23:09]A turulos emlékmű a XII. kerületben, a körülötte zajló élesedő vita.[1:29:20]Pokorni József nevének levétele az emlékműről. Pokorni Zoltán polgármester emlékező beszéde. Mit gondol erről Zoltán Gábor? Pokorni József neve az Orgiában. A nyilas szellemiség jelenléte a mai XII. kerületben, ennek történelmi okai, az itt élő leszármazottak.[1:33:57]A turulos emlékmű felállításának rövid története, Pokorni Zoltán polgármester korábbi kiállása mellette. Az „elkövetők szimbólumai”.[1:36:00]Pokorni Zoltán beszéd alatti elérzékenyülése, gesztusa, mint jó irányba tett lépés. A szimbólumok ügyében tett korábbi nyilatkozata miatti elszámolnivalója.[1:37:57]Felelősek-e a leszármazottak felmenőik vétkeiért? Ha igen, miféle„felelősség” ez, ami a szembenézést, bocsánatkérést szükségessé teszi?[1:40:39]Egy korábbi történet Pokorni Józsefről. A családtörténet lehetséges összefüggései azzal, miképpen gondolkozott korábban az emlékműről Pokorni Zoltán.[1:42:58]Szép versek 1944 – Zoltán Gábor készülő könyve és a „tűzgyújtó” értelmiségiek. Alföldi Géza verse és a nagy „mi”: a többesszám első személy használata az erőszakos forradalmi nézeteket vallók világában.[1:49:22]Együtt vagyunk-e ebben az időben? Nem csak magyar probléma: közösséget éreznek-e a nagyvárosi emberek saját országuk lakóival? Vagy inkább más, akár külföldi nagyvárosok lakóival értik meg egymást jobban?[1:52:23]Párhuzamok, interferenciák a mai magyar valóssággal: amikor ma visszaköszönnek a régi szövegek.[1:54:20]Mi köze ennek az egész témának egy „budai, keresztény úrigyereknek”? Hogyan alakult a magát függetlennek elképzelő Zoltán Gábor irodalmi ízlése? Ellentétben van-e egymással a „kozmopolita” beállítódás és a „népi” kultúra? Ennek mesterségesen kialakított ellentéte.[2:01:16]A Térey-ösztöndíj visszautasítása, Zoltán Gábor indoka erre.[2:04:29]Az író a senki földjén: az alkotásban való szerepe ennek a kívülállásnak. A két könyv megírásának magányossága.[2:08:50]Kertész Imre Sorstalansága, mint szemlélet, amihez Zoltán Gábor vissza tudott nyúlni. Az üdvtörténet hiánya, az illúziótlanság.[2:12:05]Nem kilátástalan-e Zoltán Gábor küzdelme olyasmi ellen, ami az emberi természet része? Gyakorolhat-e pozitív hatást munkája közállapotainkra? Az emberek közti megértésre való hajlam erősítésének lehetősége.[2:15:11]Az egyre látványosabb különbségek és elhatároltságok Magyarországon. Mi tartja össze ezt a szétválasztott társadalmat? Súlyos problémák, amelyekkel foglalkozni kellene. A polgárháborús politikai logika, mint ami ezt megakadályozza.[2:19:56]Egy régi fa története, amit gyerekkorában lerajzolt Zoltán Gábor. „Üzenete” az író számára. A téma, amely még mindig fogva tartja a szerzőt.

2hr 25mins

24 Feb 2020

Rank #2

Similar Podcasts

Podcast cover

#022 Nagy Balázs – Magyar kutatók az Andokban, oázisok az Antarktiszon és egy elpostázott ujjperc története

Mi keresnivalónk van nekünk, magyaroknak az Antarktiszon? Miért nincs ott bázisunk, amikor már Ukrajna, Románia és Csehország is érti, miért fontos ez? Mit kutat egy magyar 6800 méteren az Andokban? És hogyan képes eközben lapot szerkeszteni, valamint egyetemi oktatóként a katedrán is helytállni?Megannyi izgalmas kérdés, amely mind Nagy Balázs geográfushoz kötődik ebben a podcastepizódban: vele beszélgetek a XIX. század magyar világutazóiról, A Földgömb magazinról, Kittenberger Kálmán hazaküldött ujjpercéről, a klímaváltozásról és az életről extrém hideg és extrém magas helyeken.Az 1969-ben születetett Nagy Balázs az Eötvös Lóránd tudományegyetemen, földrajz szakon végzett 1995-ben, majd 2002-ben ugyanitt doktori fokozatot szerzett. Jelenleg az az ELTE Természetföldrajzi Tanszékének oktatója, a Földrajztudományi Központ vezetője, az ELTE Földrajz- és Földtudományi Intézetének igazgatóhelyettese.Egyben A Földgömb Expedíciós Alapítvány kuratóriumának elnöke, amely alapítvány honlapján ez olvasható róla:„Szakterülete a földfelszín formakincsének klímaváltozások hatására történő átalakulása. E kérdéskört számos extrém környezetben vizsgálta már: a Kárpátokban több mint száz alkalommal járt, de három, hosszú expedícióval az Antarktiszon is kutatott. Kedvenc vidékei a száraz magashegységi térségek: Kis-Ázsia, a Himalája és az Andok hegyi sivatagjai, érzékeny hegyi tundraterületei.”És hogy mi ez az alapítvány? Nos a beszélgetésben erről is lesz szó. Annyit elárulhatok, céljai kapcsolódnak a Földgömb magazin küldetéséhez. És hogy mi az a Földgömb magazin? Csupa kérdések, de természetesen erről is beszélgetünk, hiszen a ’20-as évek végén alapított, legendás lapnak 2006-tól Nagy Balázs a főszerkesztője.Linkek a műsorban elhangzó témákhozNagy Balázs adatlapjaaz ELTE Természetföldrajzi Tanszékének honlapján;A Földgömb az Expedíciós Kutatásért Alapítvány honlapján (részletes életrajzi adatokkal)Az interjúban tárgyalt, említett intézmények, szervezetekA Földgömb magazin és története a WikipédiánA Földgömb az Expedíciós Kutatásért AlapítványA Magyar Földrajzi TársaságAz ENSZ klímaváltozással foglalkozó tanácsadó testülete (IPCC) és a beszélgetésben hivatkozott jelentéseA National Geographic SocietyA Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) és történeteA Ted TalksHelyszínekAz Antarktisz és a Nagy Balázs részvételével zajló Fagyos Oázis Kutatócsoport 2005-ös expedíciójaAz Andok és a Földgömb-Atacama Klímamonitoring ExpedícióA Ferenc József-földA Himalája és Kőrösi Csoma Sándor átkelésének megismétlése 2011-benChile – A beszélgetés azelőtt készült, hogy a most Chilében folyó tiltakozási hullám eszkalálódott volna. Ezért, és mivel a beszélgetésnek nem volt tárgya az ottani belpolitikai helyzet, erről az interjúban nem esik szó. De akit érdekelnek az elmúlt pár hét politikai történései, azoknak ajánlom az Index összefoglaló cikkét a témában.Namíb-sivatagA PamírSzáhel-övezetAz interjúban említett felfedezők, földrajztudósokBaktay ErvinCholnoky JenőSven HedinEdmund HillaryKittenberger KálmánKőrösi Csoma SándorStein AurélVámbéry ÁrminTovábbi említett személyekDamaszkin Arzén (mint Kittenberger Kálmán mecénása)Milleker Rezső (A Földgömb magazin alapítója)Greta Thunberg (környezetvédelmi aktivista)Az interjúban említett egyéb fogalmakAz Antarktisz-egyezményKis jégkorszakhatodik kihalásliofilizálásEseményekFelefedezők napjaZöldgömb fesztiválKorábbi földrajzzal, világutazással kapcsolatos epizódok#003 Horváth Lilla – Hogyan lett Youtube-sztár egy magyar lány Kínában?#004 Belényi Dániel – Maraton Perzsiában, death metal Irakban és egy régi mese az idő urairól#007 Szávoszt-Vass Dániel – A dunai szigetek, az apadó folyó és egy talpalatnyi mennyország#008 Bereznay András – A térképész-történész, aki világgá ment azért, hogy megtudja, mennyit érMűsorjegyzetek[0:06:28]„Tudományosan fehér foltokat színezünk ki extrém helyszíneken”. Mik ezek a fehér foltok és mitől extrémek? Miért pont az Andok, miért pont az Antarktisz?[0:09:39]Hogyan került Nagy Balázs az Antarktiszra? A nagy utazó elődök expedíciói, mint inspiráció. Az extrém helyszínek iránti érdeklődés az egyetemi évek alatt, egy nemzetközi kooperációban való részvétel lehetősége az egyetem után. Hogyan utazik a kutató az Antarktiszra?[0:13:39]Élet és „lakhatás”, kutatás, táplálkozás az Antarktiszon.[0:17:04]Az Antarktisz, mint nemzetközi terület, a vonatkozó szabályok. Az antarktiszi tömegturizmus.[0:19:20]Kutatóbázisok az Antarktiszon. Ki létesíthet ilyet? Van-e Magyarországnak állomása az Anktarktiszon? Miért nyit valaki ilyen állomást, mit lehet ott kutatni? Oázisok az Antarktiszon, mi történik ott, ahol eltűnik a jég?[0:24:18]A felmelegedés következményei az Antarktiszon. Bolgár, cseh, ukrán és román kutatóállomások. Presztízs, kutatási haszon és hosszú távú geopolitikai előnyök, amelyek a bázisokkal járnak. Miért lenne fontos ott lennünk nekünk is?[0:27:47]Miért hiányzik a magyar külpolitikai gondolkodásból a távoli földrészek felé való kitekintés? A „tenger, ami elválaszt” hibás doktrínája. A Ferenc József-föld feltárásának szomorú tanulságai a Monarchia idejéből. A magyar gondolkodás bezártsága a „Kárpátok között”.[0:32:19]Az Antarktiszon szerzett tapasztalatok közvetlen haszna Magyarországon.[0:33:01]„Ugrás” az Antarktiszról Dél-Amerikába. Az Andok és a mai napig ott dolgozó magyar kutatók. Chile és Argentína határvidéke.[0:35:34]Mit csinálnak a magyar kutatók az Andokban. Víz és víztartalékok kutatása a kopár és fagyott területen, a hegyi „sivatagban” hidegben és nagyon magasan. A hegyek, mint fagyott víztározók.[0:38:54]A hegyek „beműszerezése”. A kiolvadó hegyek, ennek következménye, a regionális kormányzat, amely stratégiai fontosságúvá minősítette a magyarok kutatását.[0:40:39]Munka 6000 méter fölött. Mi történik az emberi szervezettel 6800 méteren? Hogyan reagál az extrém viszonyokra. Beszűkült tudat, felejtés, hallucinációk.[0:46:58]Nagy Balázs családja: mit szólnak hozzá hogy „apa” gyakran van távol? Az együtt utazó, felfedező család.[0:48:38]A klímaváltozás: felolvadó jég és tengerszínt-emelkedés. Mennyire van tényleg vészhelyzet? A jelen folyamati és klímaváltozások a földtörténeti múltban, vagy az emberi történelem során. A hullámtermészetű, visszatérő és a manapság „elszabadult” folyamatok.[0:51:43]Sok-e következő évtizedekre előrejelzett tengerszint-emelkedés? Ha nem sok, miért ad okot aggodalomra mégis?[0:53:27]Mekkora része a felmelegedésnek az emberi tevékenység? Lehet-e ezeket számszerűsíteni? A Kis-jégkorszak és annak klímája.[0:55:38]A felmelegedés következményei az Andokban. A jövő generációinak fagyott édesvíz-tartaléka a hegyekben.[0:58:54]Vízproblémák Magyarországon: az árvízveszély a Kárpát-medencében, az emelkedő tetőzési magasságok. Az ártérbe való építkezés problémája, az oktatás, ismeretterjesztés hiánya. A Római-part problémájának lényege.[1:07:32]Hogyan nézi a klímakutató a Greta Thunberg-jelenséget. Előnyei, hátrányai. Az oktatás fontossága a hosszú távon.[1:11:09]A hatodik kihalás, a biodiverzitás csökkenése. Az emberi hatás, a bolygó túlnépesedése.[1:16:46]A Száhel-övezet, mint példa, hogy miképpen lehetetlen a túlnépesedett földön alkalmazkodni a klímaváltozáshoz.[1:18:22]A klímaváltozás várható hatása a Kárpát-medencére, amely szintén „átmeneti zóna”.[1:21:34]A Földgömb magazin. Az „Ésszel járom be a földet” mottója és a lap története.[1:24:28]Az információszerző utazás és a birodalmi szemlélet. Az állami támogatás hiányának „hagyományai” Magyarországon. A Földgömb magazin indulása Trianon után, a gazdasági válság idején. A National Geographic: hasonlóságok és különbségek.[1:31:05]A Fölgömb újraindítása. Üzleti, finanszírozási modellje. A közösségi rendszerben, lelkesedésből megszülető lap.[1:34:31]Az újsághoz kapcsolódó fesztiválok: Felefedezők napja, s Zöldgömb fesztivál. Konferenciák, tanulmányi versenyek. Az állami támogatás elenyésző hányada.[1:36:04]Nagy elődök nyomában. Például: hol ment keresztül Kőrösi Csoma Sándor a Himaláján. Sven Hedin a Pamírban.[1:37:32]A magyar arisztokraták, mint a régi utazások támogatói. Damaszkin Arzén és Kittenberger Kálmán hazaküldött ujjának története.[1:39:39]Támogatják-e a gazdag emberek manapság a magyar expedíciókat? A szponzorkeresés nehézségei és a klímaváltozás iránti érdeklődés adta lehetőségek.[1:43:16]A Földgömb az Expedíciós Kutatásért Alapítvány[1:44:07]A világ iránti érdeklődés felfutása, a személyes előadások reneszánsza. A Ted Talk és az egyéb „oneman-show” a formátumok jótékony hatása.[1:46:44]Nevelhetők-e az iskolákban a jövő generációi a természet szeretetére, a megismerés vágyára? A hazai általános iskolai földrajzoktatás lehetőségei és problémái, a változtatás szükségessége, a döntéshozók inkompetenciája.[1:50:34]Mi lesz a következő számban A Földgömb magazinban? Hogyan bírja Nagy Balázs a három hivatásából adódó terhelést? Mi hajtja?

1hr 54mins

7 Nov 2019

Rank #3

Podcast cover

#003 Horváth Lilla – Hogyan lett Youtube-sztár egy magyar lány Kínában?

Mondhatnánk akár azt is, hogy Horváth Lilla kulturális nagykövet. Természetesen nem a szó hivatalos értelmében, hanem úgy, hogy Kínáról, jobban mondva Sanghajról beszélt és mesélt videoblogjában (vlogjában) a magyaroknak. Eslősorban a magyar fiataloknak, akik közül több tízezren követték és követik ma is videóit a Youtube-on.Horváth Lilla ugyanis évekig Sanghajban élt és tanult, és valóságos sztár lett az interneten. Pedig úgy indult az egész, hogy csupán egyetlen évre utazik ki, hogy kicsit ismerkedjen a kínai nyelvvel. Aztán hat év lett belőle, egyetemi diploma és egy nagy szerelem.Ebben a podcastepizódban vele beszélgetek Sanghajról, a pár hónap alatt megtanult 2500 írásjelről és arról, mi is az a kínai álom.Internetes linkek az epizódhozLilla Vlogja a Youtube-onA Fudan Egyetem angol nyelvű honlapjaAz egyik legrangosabb nemzetközi egyetemi rangsorban, a QS World University Rankings 2018-as listáján a Fudan Egyetem a 44. helyezést érte el. A rangsorban a legjobb helyezést elérő magyar egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a 470. helyen található.Részletes szócikk a magyar Wikipedián a nankingi mészrlásrólAz Index hosszabb cikke Hudec (Hugyecz) Lászlóról, Sanghaj magyar építészérőlA sanghaji metróvonalak térképeA Lilla által említett rasszista tévéreklám, ahol kimosnak egy fekete fiútMagyar bejegyzés a Wikipédián Kína gyorsvasút-hálózatárólAngol nyelvű összefoglaló a Wikipedián a Zhangjiajie Nemzeti Parkról, amely az Avatar című film hegyeit ihlette.Műsorjegyzetek0:04:15 Lilla első éve Kínában és traumatikus első napja.0:07:29 A következő öt év megpályázása. Kiderül: Nanjingba (Nankingba) kell menni.0:08:21 Spártai körülmények. Állami rendelet miatt nincs fűtés. Akkor sincs, amikor mínusz 15 fok van.0:09:33 Áramkvóta a kínai kollégiumokban.0:09:58 Tanulás reggel 8-tól éjfélig: minden napra 50 új írásjel elsajátítása.0:12:05 Milyen város Nanjing (Nanking)? A nankingi mészárlás emlékezete.0:13:49 Visszatérés Sanghajba, tanulmányok a nemzetközi politika szakon.0:14:34 A Fudan egyetem és előkelő helye a nemzetközi rangsorban.0:15:40 Az elit egyeteme? Kik jutnak be oda Kínában?0:16:31 Nincs „bulikultúra”: a diákok mindene a tanulás.0:18:31 Nyelvi nehézségek az iskolában.0:20:05 A Photoshop kínaiul.0:20:35 Milyen város Sanghaj? Milyen gyorsan változik? Hány metróvonal van már? Halászfaluból metropolisz.0:22:53 Lilla sajátosan kínai motorbiciklije, amivel bejárta a várost.0:24:26 Milyen a sanghaji közlekedés? Dudálás és az erősebb elsőbbsége.0:28:10 Teakultúra vs. kávékultúra: mennyire menő a nyugati kultúra Kínában? Miért másolják a nyugati szokásokat?0:30:02 Besorolás bőrszín alapján: sajátos kínai rasszizmus.0:32:05 Vidék és város, ingázás és belső vándorlás Kínában.0:32:47 Szupergyors vonatok Kínában.0:33:30 Ilyen gyors fejlődés mellett léteznek-e történelmi negyedek Sanghajban még?0:34:29 Hugyecz (Hudec) László öröksége Sanghajban.0:36:26 Lilla utazásai Kína-szerte.0:37:05 Zhangjiajie, amely az Avatar című film hegyeiről lett ismert.0:37:30 A határ Kína és Észak-Korea között. Hajózás veszélyesen közel a határhoz.0:40:14 Egy észak-koreai kirakatétterem.0:41:03 Harbin, a kínai-orosz határvidék.0:41:53 Hogyan lehet ezt az országot egybentartani?0:42:30 Óriásplakáton a kínai álom. Miről szól a kínai álom egy kínainak?0:43:26 Jólét és anyagiasság Kínában. Pénz mint ajándék.0:43:58 A párkeresés nehézségei Kínában. A szülők eltökéltsége.0:45:54 A barátnő vagy barát színésszolgáltatás.0:48:14 Lilla videoblogja a Youtube-on.0:49:05 Kígyóleves és egyéb furcsa ételek.0:51:37 Mit szóltak a kínaiak egy szelfibotos, kamerás magyarhoz? Miért nehezebb ugyanezt Magyarországon csinálni?0:52:42 Közbiztonság Kínában.0:53:42 A kínai egészségügy. Univerzális gyógymód: melegvíz. Fizetős egészségügy egy kommunista országban.0:55:17 Nyugdíjak.0:56:23 Érezhet-e egy magyar honvágyat Kína felé? Kína mint második otthon.

58mins

28 Jun 2018

Rank #4

Most Popular Podcasts

Podcast cover

#013 Róna Péter – Válasz hosszú vívódás után

Hogy mi szeretett volna lenni Róna Péter ifjúkorában? Festőművész. És hogy mit csinál most? Professzor az Oxfordi Egyetemen.A kettő közötti fél évszázadban persze történt egy és más.Ebben az epizódban egyebek mellett erről az egy és másról lesz szó: Róna Péterrel beszélgetek élete legnehezebb újrakezdéséről, a Magyarországon hiányzó racionalista hagyományról és arról, hogy huszonhét év után miért távozott most ismét nyugatra.Róna Péter csak 14 éves volt, amikor az 56-os forradalom után már másodjára kényszerült elhagyni szülőföldjét, Magyarországot.A középiskolát Washingtonban kezdte, gimnazistaként volt tányérmosogató és pincér, míg kemény munkával eljutott egy menő amerikai egyetemre, majd utána Oxfordba.Ezután jogász lett egy amerikai cégnél, jogtanácsos az amerikai kereskedelmi minisztériumnál, később a brit nemzeti bank elnökének személyi titkára, aztán egy patinás angol pénzintézet, a Schroders vezérigazgatója.A rendszerváltáskor visszatért Magyarországra, 2003-ig az Első Magyar Alapot irányította, amely komoly magyarországi befektető volt.Mindeközben a Somogy megyei Kisasszondon birtokot vásárolt és épített, és létrehozott ott egy sajtkészítő üzemet.2010-től 2014-ig a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának tagja volt, ahová az LMP delegálta.Magyarországon ismét megnősült, és született egy kislánya. (Korábbi, első házassága, amelyből egy fiúgyermeke született, saját bevallása szerint nem volt sikertörténet).Aztán 2018-ban feladta magyarországi érdekeltségeit – ideértve a kisasszondi birtokot is –, és családjával visszaköltözött Oxfordba.Jelenleg az Oxfordi Egyetem Blackfriars Halljának tanáraként a gazdasági, társadalmi folyamatok etikai és filozófiai vonatkozásainak kutatása a szakterülete.Szeretnél egy jó könyvet az újságírásról?Még akad pár példány *a podcast műsorvezetőjének* kézikönyvéből!ELSŐ LEÜTÉS – A lényegre törő útmutató az írás és újságírás fortélyairól 420 nagyalakú oldalon.Az interjúkészítésről szóló teljes fejezet INGYEN letölthető!Részletek és könyvrendelés az Első leütés honlapján.Linkek a műsorban elhangzó témákhozA Róna Péterről szóló bejegyzés a Wikipedián.Részletesebb életrajz (nincs frissítve) az Ecopedián.Róna Péter információs lapja az oxfordi Blackfriars Hall honlapján.Andrassew Iván Róna Péter – Miskolctól Oxfordig című interjúkötete a Libri oldalán.A Népszava 2018-as, a műsorban is hivatkozott interjúja Róna Péterrel.A kárpátaljai Rahó, ahol Róna Péter ősei éltek.Összefoglaló Wikipedia-bejegyzés 1956 végének magyar menekülthullámáról.Oskar Kokoschka, osztrák expresszionista festő, akinek kurzusán, már menekültként, Róna Péter rövid ideig részt vehetett.Márai Sándor teljes naplójáról magam is írtam ezen a blogon, a poszt itt olvasható.A Cedar Tavern, ahol Róna Péter diákként dolgozott, és William Faulknerrel is találkozott, New York egyik ikonikus bárja volt a Greenwich Village-ben, művészek kedvelt találkozóhelye. Egészen a 2000-es évek közepéig valóban létezett, amikor is az örökösök már nem kívánták tovább működtetni, és bezárták.A beszélgetés során említett Lawrence Klein, akivel a fiatal Róna Péter az egyetemen sokat vitatkozott, 1980-ban közgazdasági Nobel-díjat kapott.A Springer gondozásában megjelenő, és Róna Péter (valamint Zsolnai László) által szerkesztett könyvsorozat, amiről az epizódban is esik szó, a Virtues and Economics címet viseli, angol nyelvű ismertetése elérhető itt.Műsorjegyzetek[0:06:15]Róna Péter első gyerekkori emléke: bombázók Németország felett.[0:07:24]Hogyan került 1945-ben Róna Péter Rahóról Németországba? Az eltűnt pilóta édesapa. Az édesanya hollandiai „ösztöndíja”.[0:09:31]Az édesanya tolmácsmunkája az amerikai katonai hírszerzésnél.[0:10:24]Járványos gyerekbetegségek, Róna Péter élet és halál között. Visszatérés Magyarországra. Az iskolás, aki inkább németül beszélt, mint magyarul.[0:12:35]A hejőkürti plébános hatása, aki a szószékről szervezte a falu életét: a tettekben megnyilvánuló hit és szeretet.[0:14:40]Latintanulás és annak „káros” mellékhatásai az iskolában.[0:16:32]A festészet szerepe egy kisfiú iskolai túlélésében. A Róna-család szegénysége.[0:18:53]1956: a Margit-kőrúti lakás megsemmisülése. „Menjünk innen, elég volt!”[0:21:31]Disszidálás nyugatra. A cél: Amerika. Az egykori hírszerzési állás előnye az elbírálásnál.[0:24:13]Az amerikai újrakezdés „életem legnehezebb újrakezdése volt”. Egy tizenéves fiú „lelki katasztrófája”.[0:24:55]Tányérmosogatás és pincérkedés gimnázium mellett. Az angolnyelvtudás hiánya, a tanár, aki foglalkozni kezd Róna Péterrel.[0:27:43]Az egyetemi felvételi angol teszt, amelyen Róna jobb eredményt ért el, mint az amerikai diákok. Teljeskörű ösztöndíj a Pensylvaniai Egyetemen.[0:29:38]Amikor eldőlt, hogy Róna Péter nem festő, hanem közgazdász, jogász lesz.[0:32:34]Egy nyár New York-ban. Találkozás William Faulknerrel a Cedar Bar-ban. Lecke arról, mi az összefüggés az irodalomban a mondanivaló és a mondat zenéje, ritmusa között.[0:37:03]A kudarctól való félelem, mint egyéni hajtóerő.[0:37:57]Ismeretség Márai Sándorral és Szilárd Leóval. A depressziós Márai és az életvidám Szilárd. Tevékenység 1962-től a MEFESZ (Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége) elnökeként.[0:44:12]Nyugat-Európa nagy államalkotó ideológiája és a racionalista iskola. a Magyarország történetéből kimaradó európai élmény. A romantikus nemzettudat és ennek hosszan tartó politikai következményei. Ténymegismerés helyett kényszeres elméletgyártás.[0:52:19]A jog és a közgazdaságtan közös területe, Róna Péter fókusza társadalomelméleti kérdésekben és egy ellenhatás: Lawrence Klein. Miért nincsenek a közgazdaságtanban olyan törvényszerűségek, mint a természettudományokban?[0:56:22]Mit jelentett Oxford egy nehéz sorsú magyar diáknak a hatvanas években?Róna Péter, aki úgy érezte hazatért.[0:57:41]A tudás uralma és Oxford viselkedési mintája, világának jellemzői. A szkepszis fontossága. A nyelvi pontosság.[1:00:18]„Te valójában nem vagy igazából jóban az angol nyelvvel, ugye?” A tanár, aki szétszedte és újra összerakta Róna Péter mondatait.[1:01:56]Az oxfordi beilleszkedés. Miért nem jó törekvés, ha valaki a megértés és a játék helyett a veszekedést, a harcot választja?[1:04:40]Magyarország, a magyarok viszonya a tudáshoz, a tudományos teljesítményhez. A CEU és a Magyar Tudományos Akadémia elleni kormányzati harc abszurditása.[1:07:37]Roger Scruton, a híres konzervatív filozófus, aki megpróbálta lebeszélni Orbán Viktort a CEU elüldözéséről.[1:09:35]A magyar tudomány észlelhetetlen „társadalmi következményei”.[1:10:41]A magyar politikusok tárgyalástechnikája: feszültségkeltés pragmatizmus helyett a megbeszéléseken. A „na most én megmutatom” bizonyításkényszere, ennek kontraproduktivitása.[1:13:20]Amikor Antall József elmagyarázta George Bushnak, mit kellene csinálnia a Közel-Keleten. Mi az a lelkiállapot, ami erre késztet egy magyar politikust?[1:17:20]Az édesanya idegenkedése Oxford miatt: a másik világ, amibe Róna Péter lépett.[1:19:34]Egy későbbi karrierállomás Róna Péter életében: a bukott hitelekkel foglalkozott világszerte a banknál, ahol dolgozott. Hogyan viselkedjünk a szanálóbiztossal, ha nem tudjuk visszafizetni a hitelt? Mi a célravezető?[1:23:35]A devizahitelezés kérdése, Róna Péter súlyos kritikája a magyar bankvilág felé. Kritikájának elutasítása és figyelmen kívül hagyása. Miért elfogadhatatlan szerinte a devizahitelezés gyakorlata?[1:28:15]A kritikák és az irracionális magyar világnézet.[1:31:24]Róna Péter 2018-as döntése: ismét elhagyja Magyarországot. „Én igazából nem tartozom ide.” Az LMP szétesése, mint döntésének egyik katalizátora.[1:35:56]Vonzódásunk a „nagy ember”-hez. Európa romantikus politikai periódusai, és ennek katasztrofális következményei. Vajon ismét a szenvedélyek politikájának korszaka következik Európában?[1:38:54]A gazdasági tevékenység vagy a közgazdaságtan, mint az értékrend, a történelmi tapasztalatok és az objektív körülmények (geográfia) által befolyásolt, választott cselekvéshalmaz.[1:42:02]A megerősödő európai populizmus kérdésköre. A politikusok, akik a szenvedélyekre építik hatalmukat, nem szolgálják az emberiség érdekét.[1:43:36]Az abszolút tőkebarát magyar gazdaságpolitika, amely Antall József óta a munkajövedelmekkel szemben a tőkét részesíti előnyben. A gazdasági tevékenységnek hozzá kellene járulnia a fenntarthatósághoz, ez a gyakorlat viszont fenntarthatatlan.[1:49:16]Mit csinál Róna Péter jelenleg Oxfordban?[1:50:45]Hogy lehet feldolgozni érzelmileg azt, ha egy magyar nem Magyarországon érzi magát otthon? A „ki vagyok én?” kérdésének megválaszolása.[1:54:04]Mit érez akkor Róna Péter, amikor olykor visszalátogat Magyarországra?

1hr 55mins

6 Mar 2019

Rank #5

Podcast cover

#026 Szécsi Noémi – Lányok, asszonyok, női életkörök és egy kert nehéz időkre

Szécsi Noémi írót régóta foglalkoztatja a nőtörténet. Az az óriási változás, ami szerinte most a férfiaktól is megkövetelné önmaguk „újrafogalmazását”.Ebben az epizódban vele beszélgetek a XIX. századi és a mai nők dilemmáiról, szexről és házassági piacról, az első magyar orvosnőről, régi korok rettegett betegségeiről, a mai világjárványról, amely a gazdagokat sem kíméli, a hadikonyha aktualitásáról, hallgatag finnekről, életközepi válságról és arról, miért érzi helyénvalónak, hogy most nem ír új regényt.Ugrás a részletes műsorjegyzetekhez.Szécsi Noémi írt már családregényt, szatírát, paródiát, mesét és rémhistóriát is. A máris gazdag életműből a most következő beszélgetésben leginkább az író nőtörténeti munkái adják a témát, ezen belül is a tavaly megjelent Lányok és asszonyok aranykönyve, a 2015-ben kiadott A budapesti úrinő magánélete és a két évvel később megjelent A modern budapesti úrinő.Az 1976-ban született író az ELTE bölcsészettudományi karán latin, majd angol és finn szakon tanult, közben a Helsinki Egyetemen kulturális antropológiát és gender studiest hallgatott. Helsinkiben írta meg első regényét, a Finnugor vámpírt. Regényeit mind felsorolni itt most túl időigényes lenne, elég legyen talán az interjúban is említett könyveket: 2017-ben jelent meg az Egyformák vagytok, és 2006-ban a Kommunista Monte Cristo.2009-ben megkapta az Európai Unió Európai Irodalmi Díját, 2011-ben pedig a József Attila-díjat.Legfontosabb linkek a műsorban elhangzó témákhozSzécsi Noémi oldala a Wikipédián, életrajza saját weboldalán.Szerzői Facebook-oldala itt található.Szécsi Noémi beszélgetésben említett könyveiRegények:Egyformák vagytok (2017)Kommunista Monte Cristo (2006)Finnugor Vámpír (2202)Művelődéstörténet:Lányok és asszonyok aranykönyve (2019)A budapesti úrinő magánélete (2018) – Társszerző: Géra EleonóraA modern budapesti úrinő (2017) – Társszerző: Géra EleonóraHamis Gulyás – Társszerző: Fehér BélaTovábbi, az epizódban említett könyvek, cikkek, filmekKertész Erzsébet: Vilma doktorasszonyHenrik Ibsen: Nóra (Babaszoba), KísértetekPromenád a gyönyörbe (r.: Alan Parker)Szakács Árpád: Kinek a kulturális diktatúrája (a „balliberális írók”-nak nekirontó kultúrharcos cikksorozat első része, amelyben Szécsi Noémi is „listázva” van).NevekMargaret Atwood íróBeöthy Zsolt irodalomtudósBicsérdy Béla életmód-reformerElizabeth Blackwell orvosnőBródy Sándor íróHabsburg–Lotaringiai Rudolf trónörökösHugonnai Vilma orvosnőHenrik Ibsen drámaíróJohn Harvey Kellogg életmód-reformerKerényi Imre kultúrpolitikusKertész Erzsébet íróSebastian Kneipp életmód-reformerAlan Parker rendezőJordan B. Peterson pszichológusVincenz Prießnitz életmód-reformerStefánia hercegnőMary Edwards Walker orvosnőWartha Vince vegyészHarvey Wienstein filmproducerHelyszínek, fogalmak, intézményekgonorrhoeaHelsinki EgyetemMe Too-mozgalompaleolit diétaRaisio, Finnország (mint Csongrád testvérvárosa)szifiliszÍrókkal készült korábbi podcastepizódok#025 Zoltán Gábor – A vadászfalka elszabadulása, nyilas orgia Budán és a nálunk lapuló benzines palack#014 Szálinger Balázs – Egy sámán Zalából és az eposz, amit Keszthelyen kell megírni#012 Jászberényi Sándor – A haditudósító és a lélek legszebb éjszakájaMűsorjegyzetek[0:05:13]Szécsi Noémi új könyve, a Lányok és asszonyok aranykönyve. A XIX. századi fürdőkultúra. A kor életmód-reform mozgalmai, a fürdő, amely mindet gyógyított.[0:09:55]Beöthy Zsolt irodalomtudós levelei a fürdőhelyekről. A korabeli paleolit diéta.[0:12:24]Freud előtt: A XIX. századi ember lelki bajai helyett a testiekről beszélt. Terápia helyett fürdő.[0:16:25]A fürdő mint a társasági élet és a házassági piac színhelye. A fürdőorvos, mint toposz.[0:19:24]Életreform és szexualitás. Alan Parker filmje, a promenád a gyönyörbe. Bródy Sándor, a kor írócelebje, és beszámolói a fürdőhelyekről. Az első idegszanatóriumok.[0:24:11]Bicsérdy Béla, a magyar életmódguru története. A szifilisz, mint a kor betegsége. A nyersétel-diéta.[0:28:55]Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő. Vegetarianizmusa és élettörténete, bábáskodása, hosszú küzdelme, hogy orvosként praktizálhasson. Második férje, Wartha Vince.[0:39:16]A női emancipáció hajnala, élclapok gúnyrajzai nőkről. A nő, mint a fajfenntartás — otthon megőrizendő — záloga és a férfi, aki lehet romlott is. Az „örökletes” szifilisz.[0:44:25]A nagy aszimmetria: a férfinak engedélyezett vagy megtűrt házasság előtti szex, és a nőktől elvárt szüzesség. Az „alsóbb” néposztályok lányai által ezért fizetett ár. A szexuális tapasztalat elzárásának „ördögi” gyakorlata: a női ártatlanság és tudatlanság kultusza.[0:50:59]Stefánia hercegnő és Rudolf trónörökös házasságának tragikus története. A szifilisz esetei Hugonnai Vilma rendelési naplóiban. (Mik ezek a rendelési naplók?)[0:55:25]Szécsi Noémi angol és finn szakos tanulmányai. A finn kapcsolat. Finnországi látogatás, majd egyetemi tanulmányok. A finn zárkózottság és szabálykövetés, mint szimpatikus nemzeti karakter (szemben a magyarországi „kiskapuzással”).[1:02:44]Az új magyar Nemzeti Alaptanterv, kötelező olvasmánylisták és az ideológiai átnevelés késztetése. Ezzel szemben a finn gyakorlat. És az „új” gyerekek.[1:08:37]Hugonnai Vilma, mint Szécsi Noémi hőse. Pöttyös könyvek és csíkos könyvek, mint korai inspiráció. Az orvosnő életének alkonya, tragikus fordulatai. A tüdőbaj, a korszak másik nagy mumusa.[1:12:41]A munkába álló „úrinő”:a női foglalkoztatottság elterjedése az I. Világháború után. Az emancipációs robbanás. A kétféle nő: az „alsóbb” osztályokba tartozó nőkre más szabályok vonatkoztak.[1:16:41]Nők, akik nem akarnak gyereket vállalni – a máig érvényes tabu.[1:19:22]Boldogabbak lettek-e a nők az emancipáció után, a nőjogi küzdelmek eredményeként? Problémák, amelyek nem változtak és amelyek átalakultak. A munka világába kilépő nő dilemmája: teljesíteni az élet több területén egyszerre. A férfiak változó vagy nem változó hozzáállása ehhez. A máig élő XIX. századi vagy archaikus sztereotípiák.[1:25:16]A technológiai változás szerepe a nők egyenjogúságában. Az egészségügyi betét, a fogamzásgátló tabletta és a bébiétel forradalmi hatásai. A szexuális forradalom, a férfi és női szexualitás között „aszimmetria” megszűnése. Az ezzel együtt továbbélő 19. századi tabuk.[1:32:36]Szécsi Noémi Egyformák vagytok című regénye a nők mai dilemmáiról. A szexuálisan felszabadult nők megbélyegzése.[1:38:55]„Alámenős” női szerepek ma. Generációs változások ezen a téren. A gondoskodó nő, mint tovőábbélő elvárás.[1:42:50]Szerepek a mai párkapcsolatokban, az egyező értékrend és az empátia fontossága.[1:44:37]Női közösségek és férfiközösségek. Az utóbbiak esetleges hiánya. Rivalizálás és szolidaritás nők között, férfiak között. A változó férfi nem, a férfiak által felvett új „skill”, hogy beszélhetnek az érzelmeikről. Annak szükségessége, hogy a férfiak újrafogalmazzák magukat a megváltozott nők mellett.[1:49:43]A Me Too és „visszamenőleges” hatásai. A férfi nemi identitás „mérgező” elemeinek kiiktatása. A nők XIX. századi elvárásai a férfiakkal szemben. A férfi és női nemi szerepek, zsemélyiségjegyek esetleges megváltoztathatatlan, biológiai okai, gyökerei.[2:01:19]A női termékenység korlátozott időszaka hatása az életpályamodellre, a nag kép „gyorsabb” megértésének szükségessége emiatt.[2:04:28]Szécsi Noémi merítése saját környezetében látott sorsokból regényeihez. Ismerőseinek viszonyulása ehhez.[2:05:51]A női emancipáció és a gyerekvállalás összefüggései. Létezhet-e olyan állapot, amelyben a születésszám is növelhető és a női egyenjogúság is megmarad? A gyerekvállalás „prokjektjének” óriásivá növekedése.[2:09:52]Koronavírus: lát-e valamit abból, hogy mi lesz, az irodalom. A háborús konyha tippjei. Átállni egy másféle fogyasztásra.[2:14:04]Veszteségeink járvány idején. Életünk összeomlása – B-tervek és C-tervek. Noémi kertje.[2:16:23]A gazdagokat és kiváltságosokat is sújtó vírus: a járvány, amitől nem véd meg a pénz és a befolyás.[2:18:16]Hogyan lett Szécsi Noémi „polgáriból” „balliberális” író? A középen maradás lehetetlensége Magyarországon. Kerényi Imre sztárcsináló levele. A nem írás, mint állásfoglalás a kialakult helyzetről. Kiesés a polgári pikszisből.[2:23:24]Az életközepi válság. A megújulás igénye ebben az életkorban.

2hr 28mins

31 Mar 2020

Rank #6

Podcast cover

#020 Tuza-Ritter Bernadett – Egy nő fogságban és a régi álom, amely valóra vált

Tuza-Ritter Bernadett dokumentumfilmjében majdnem végig egyetlen arcot látunk: a főszereplőét. A nőét, aki fogságban van. Miközben a gonosznak csak a hangját halljuk, csak a kezét látjuk.A rendezőnek a szakemberek azt mondták: ezt így nem lehet, ez így nem fog működni, ebbe bele fog bukni.Nem így lett.Egy nő fogságban, ez a címe annak a filmnek, amelyet Magyarországon az idén mutattak be, és amely már több mint harminc díjat nyert.A film tehát kirobbanó siker.A rendező, az 1981-ben született Tuza-Ritter Bernadett, kamaszkora óta arról álmodott, hogy saját, egész estés filmet készít majd.Húsz évet várt erre, de nem tétlenül: az elmúlt másfél évtizedben sok-sok film stáblistáján tűnt fel a neve, és számos ismert alkotást már vágóként jegyez.Pár éve dokumentumfilm-rendező mesterképzésre jelentkezett. Maris történetét öt perces, felvételi filmnek szánta. Aztán másfél órás műsoridő, másfél évnyi forgatás és világsiker lett belőle.Tehát ebben az epizódban Tuza-Ritter Bernadettel beszélgetek az idei év talán legizgalmasabb, legerősebb magyar filmjéről, a modern kori rabszolgaságról, az egyszemélyes forgatás viszontagságairól, a szabadság kockázatáról, Kis Vukról, az életről, meg mindenről.Linkek a műsorban elhangzó témákhozWikipedia szócikk Tuza-Ritter Bernadettről, rajta részletes lista a filmekről, amelyekben dolgozott.Az epizódban említett pár film a sok közül, amely Tuza-Ritter Bernadetthez köthető (teljes listáért ld. a Wikipedia-szócikket!):Delta (szkriptes)Valami Amerika 2. (ügyelő)Terápia (adatmentő)Hacktion (szkriptes)Razbudi Menja – Wake Me Up (vágó)Ludmila utazása – Just the Way It Is (rendező), a rövid dokumentumfilm a Youtube-on itt elérhető:https://www.youtube.com/watch?v=Yb2EGm_ojawEgy nő fogságban – A filmmel kapcsolatos linkekFRISSÍTÉS: A film megnézhető a Filmio előfizetéses magyar filmoldalonA film Facebook-oldalaA filmet kísérő kampány Facebook-oldalaA film a port.hu-nA film az IMDB-n (a film 2017-ben készült, magyarországi premierje azonban csak idén áprilisban volt)A Hollywood Reporter podcastepizódban idézett kritikája, amely az év egyik legemlékezetesebb „gonosz” karakterének nevezte a film EtájátFilmevetítési időpontokBudapesten, 2019. szeptember 30-án a film vetítésével egybekötött beszélgetés lesz a Magvető Café-ban. Az esemény Facebook-elérhetősége:https://www.facebook.com/events/461634357755200Berettyóújfalun a Makk Kálmán moziban szeptember 20-tól 22-ig vetítik a filmet négy alkalommal.Budapesten várhatóan vetíteni fogja a filmet a Premier Kultcafé, de aktuális időpontokért érdemes figyelni a film port.hu-n elérhető oldalátEgyéb témákA fikciós dramaturgiával kapcsolatban az epizódban említettem Egri Lajos nevét, akinek A drámaírás művészete című könyve az amerikai forgatókönyvírás-tanítás egyik alapmunkája. Ami azonban a történetek felépítése kapcsán a nyelvemen volt, de nem ugrott be az író neve, az Joseph Campbell Az ezerarcú hős című könyve, amely talán sokkal inkább kapcsolódik a témához.A Sundance filmfesztiválról magyar nyelvű szócikket is lehet olvasni a Wikipedián.Bátor csajok a podcastonSzeretnél még olyan nőket hallgatni, akik nem ijednek meg a saját árnyékuktól? Akik olyan helyre merészkedtek, ahová csak kevesen tennék be a lábukat? Olyan dolgokról, jelenségekről számoltak be, amelyekről többségünk elfordítja a szemét? Akkor ajánlom ezt a két korábbi podcastepizódot:#009 Durica Katarina – Maffiavilág Dunaszerdahelyen és a rendes lányok, akik csendben sírnak#011 Koleszár Adél – A sötétség mélyén a napfényes MexikóbanMűsorjegyzetek[0:04:57]Miről szól az Egy nő fogságban? Hogyan kell érteni, hogy a főhős fogságban van? Hogy bukkant erre a történetre Tuza-Ritter Bernadett?[0:07:27]Mikor derült ki és hogyan, hogy Maris rabszolgasorban, „csicskaként” él? Vita arról, hogy ez tényleg modernkori rabszolgaságnak nevezhető-e.[0:09:24]Eta, a rabszolgatartó miért engedte meg a forgatást? Fizetség a fogvatartónak. A forgatás időtartama. Milyen emberek az „Etáék”?[0:12:51]A fogvatartókkal kötött megállapodás. Az arc nélküli Eta, aki „az év gonosza” lett. A Vuk, mint kielemzett és követett példa.[0:16:04]Tuza-Ritter Bernadett korábbi filmes tapasztalatai, munkái, vágó karrierje. A szkriptelő munkája, tapasztalatszerzés kitűnő rendezők mellett.[0:19:43]Orosz filmekben való részvétel, vágás Moszkvában.[0:21:11]Bernadett első saját kisfilmje, a transzszibériai expresszen forgatott Ludmilla utazása. Mennyiben volt előképe ez a dokumentumfilm az Egy nő fogságának?[0:22:18]Játékfilmes technikák Tuza-Ritter Bernadett dokumentumfilmjében. A fikciós filmnyelv használatának fontossága, filmélmény a dokumentumfilmben.[0:27:17]A játékfilmes szerkesztés, a sűrítés problematikája, a felvett anyag mennyisége. A morális iránytű a filmkészítőben. A valóság újbóli „létrehozása” a vágószobában.[0:29:15]Rontások, hibák: miért fontos, hogy ezek is benne legyenek a végleges anyagban?[0:30:45]Az erőszak rögzítésének kérdése. Van-e határ, amin túl a dokumentumfilmes szemlélő szerepe megszűnik, és nem tolerálhatja a kamerája előtt folyó bántalmazást?[0:32:30]Az apró, ám fontos mondatok, amelyekkel a rendező a szabadság felé terelgette főszereplőjét. Belső erősödés a szabadságot választó döntéshez.[0:34:13]A filmkészítő felelőssége: a kisherceg és kisróka szindrómája.[0:36:40]Forgatás egyedül: ennek technikai nehézségei, lelki gyötrelmei, de egyben szabadsága is. A szakértők tanácsainak elvetése, az egyedüli munka szabadsága.[0:39:52]A másik egyedülség: a lelki teher megosztásának nehézségei. A pszichológiai ismeretek hiánya a dokumentumfilmes oktatásban, ennek szükségessége, haszna.[0:43:03]Milyen felelőssége van a készítőnek a dokumentumfilm „szereplői” iránt a film bemutatása után? Bernadett határai.[0:44:47]A remény vagy szándék, hogy egy megfelelő dokumentumfilmmel változást lehet elérni.[0:45:46]Tuza-Ritter Bernadett technikája arra, amikor lelkileg nagyon lent van: az operahallgatás. A film zárózenéjének megtalálása. Komolyzenei hagyományok”Bernadett családjában.[0:47:55]A hosszú útkeresés a filmes szakmához. Vidéki iskola, sikertelen felvételik. Bajai sváb gyökerek, a kéttannyelvű gimnázium, mint alma mater.[0:50:41]A rendezésig tartó hosszú út előnyei: a vágói munka, mint a filmszerkesztés magasiskolája. „Fejben vágni”.[0:52:09]Hogyan dolgozott Bernadett egyedüli stábként? Milyen technológiával? Az utómunka ebből adódó nehézségei.[0:55:04]A főszereplő filmből való „kibeszélése”. Koncepció vagy fejlemény?[0:57:52]Tuza-Ritter Bernadettnek a főszereplőhöz, Marishoz való viszonya. Annak bizonytalansága, hogy ezt az anyagot egyáltalán nyilvánosságra hozza-e. A film veszélyei, a nyilvánosság miatt vállalt konfliktusok.[1:00:41]A segélyszervezetek diszfunkcionalitása a filmben. Ennek lehetséges okai.[1:05:36]A film befejezésének nehézségei, a fesztiválok miatti szoros határidők, vágás még a külföldi premier után is. Meghívás a Sundance fesztiválra.[1:08:12]Sundance-es élmények, pofavizit és szakmaiság.[1:10:08]„Hogyan nem találkoztam Robert Redforddal?” Lazaság és merevség, és az amerikai közönség, ami mindenért kárpótol.[1:12:11]A film érthetősége külföldön. Tudatos döntések a vágószobában ennek elősegítésére. Az áldozathibáztatás országonként eltérő mértéke a közönség részéről.[1:16:14]A modernkori rabszolgaság globális problémája. Magyar és nemzetközi számok.[1:17:52]Felismerés és szabadulás, manipulációval, beetetés. A rosszba való beleszokási folyamat. Idézet Camus Lázadó emberéből.[1:22:09]Mit szólt a főhős a kész filmhez? Részvétele a világpremieren és más fesztiválokon. Az ismertség népszerűség okozta esetleges nehézségek Maris későbbi életében.[1:25:30]Akkor is befejezte-e volna a filmet a rendező, ha a szökés nem történik meg? A megoldás nélküli szenvedés bemutatásának etikátlansága. A megoldás nélküli történetek működőképtelensége dramaturgiai értelemben.[1:27:20]A hajlaktalanlét veszélye a szökés után: annak rizikója, hogy a fogságból kihozott emberek belebuknak a szabadságba. Az utógondozás szükségessége a rabszolgasorból kiemeltek esetében.[1:31:30]A film nemzetközi sikere, díjai. Finanszírozásának nehézségei, a magyar finanszírozás elégtelensége. A dokumentumfilm-pályázatok furcsasága.[1:34:33]Megnyitott-e ajtókat Bernadett számára a film sikere? Kudarcos MTVA-pályázat.[1:36:30]Tuza-Ritter Bernadett következő filmjének terve.[1:37:37]Vetítési időpontok és helyszínek, várható online változat.[1:39:31]Változott-e Bernadett a forgatás alatt? Mit adott neki a film és annak sikere? A dokumentumfilm, mint fegyver és a változtatás eszköze. A filmet kísérő nemzetközi kampány.

1hr 47mins

18 Sep 2019

Rank #7

Podcast cover

#012 Jászberényi Sándor – A haditudósító és a lélek legszebb éjszakája

Jászberényi Sándor haditudósító. Magyar újságírók közül kevesen űzik ezt a hivatást: veszélyes, költséges, a munkát megfizetni pedig senki sem akarja igazán. Az, hogy a líbiai polgárháborúból, a szíriai, iraki pokolból vagy az egyiptomi forradalom kellős közepéből küldte cikkeit, már önmagában elég izgalmas lehetett volna, hogy beszélgessek vele (felsorolni is nehéz hány ország hányféle háborús övezetében járt).Az is, hogy magyar liberálisként, liberális magyarként, felvette az iszlám vallást. (Azt mondja, részben azért, mert történtek vele olyan dolgok, amiket nem tud megbocsátani. Nem tud mit kezdeni egy olyan vallással, ahol ez előírásszerűen kötelező.)De van itt még valami: az 1980-ban született Jászberényi Sándor nem „csak” újságíró, hanem író is. Két novelláskötete is megjelent eddig: 2013-ban Az ördög egy fekete kutya és más történetek, 2016-ban pedig A lélek legszebb éjszakája – Történet álmatlanságról és őrületről címmel.Az egy dolog, hogy itthon is megkapta a Libri irodalmi díjat, de azon kevés magyar szerzők egyike, aki mindenféle hazai hátszél nélkül sikeressé vált külföldön is.Második kötete épp most debütál angol nyelven az Egyesült Államokban, ahová a napokban utazik könyvpremierjére.Tehát Jászberényi Sándorral ebből az alkalomból is beszélgetek, de nem csupán könyveiről, hanem iszlámról és politikáról, a túlnépesedő, szétrobbanó Közel-Keletről és arról a pokolról, amikor valaki négy napon át nem tud elaludni.Szeretnél egy jó könyvet az újságírásról?Még akad pár példány *a podcast műsorvezetőjének* kézikönyvéből!ELSŐ LEÜTÉS – A lényegre törő útmutató az írás és újságírás fortélyairól 420 nagyalakú oldalon.Az interjúkészítésről szóló teljes fejezet INGYEN letölthető!Részletek és könyvrendelés az Első leütés honlapján.Linkek a műsorban elhangzó témákhozJászberényi Sándor Wikipedia-oldala, ahol sok-sok évszám és publikációs lista is található.Jászberényi Sándor könyvei:A lélek legszebb éjszakája – Történet álmatlanságról és őrületről (novellák)Az ördög egy fekete kutya – és más történetek (novellák)Budapest-Kairó – Egy haditudósító naplója (riportkönyv)Jászberényi Sándor legutóbbi könyvéből színpadi mű is készült az Örkény Színházban. Az előadás ismertetője itt elérhető.A szerző 2017-ben kapta meg a Libri irodalmi díjat. Erről természetesen a Libri honlapja is megemlékezik a szerzői oldalon.Az interjúban szó esik a brit Guardianban megjelent kritikáról, amely itt olvasható.Jászberényi Sándor második kötetének angol fordítása 2019 januárjában jelent meg a New Europe Booksnál (fordító:Paul Olchvary). Az előző novelláskötet angol fordítása 2014-ben látott napvilágot ugyanennél a kiadónál (fordító: Matt Henderson Ellis).George Romero és Az élőhalottak éjszakájaA Halottak városa KairóbanGiulio Regeni, a megölt olasz kutatóNegad al-Borei emberjogi harcos és ügyvédAz egyiptomi forradalom („Nílusi forradalom”)Kurdisztán – Jászberényi Sándor tudósítása a kurd katonanőkrőlKairó „keresztény” nyomornegyede, a Zabalin, a Mokattam-hegy lábánálJászberényi Sándor Kirkus-díjra való jelöléseMűsorjegyzetek[0:05:18]A karácsony konzumerista szemlélete, ami idegesítiő. Karácsony Kairóban és az arab világban.[0:06:14]A Mina House, az egyik legrégebbi hotel Egyiptomban.[0:07:48]Erős katolikus kisebbség Egyiptomban a koptok mellett. A szudáni diaszpóra, annak története és a XIX. századi Mehdi felkelés, a britek kiverése. Az iszlamista felkelések állandó motívuma: a messianizmus.[0:10:25]A jelenlegi dél-szudáni törzsi háború, a dinka és a nuer törzs viszálya. Az arab rabszolgatartás történelmi gyökerei. A rabszolgatartás intézményének brit felszámolása és az intézmény visszatérése.[0:12:49]A csádi Claude atya katolikus missziója.Éjféli mise Kairóban. A legszegényebbek közössége és az „ágról szakadt” papok elkötelezettsége.[0:15:44]„Én felvettem az iszlámot, de alapvetően kódolva az én kultúrám az egy keresztény kultúrkör.”[0:16:35]A hit és Jászberényi Sándor. „A hit kegyelmi állapot.” Az iszlám „nagyvonalúsága” és életviteli iránymutatása, a barátok hatása.[0:18:38]A kis-dzsihád és a nagy-dzsihád. Az ember alantas lény: a vallás mint küzdelem a gyarlóság ellen, az állati természet legyőzése.[0:20:17]Az egyik ok, amiért Jászberényi Sándor felvette az iszlámot, hogy vannak dolgok, amiket nem tud megbocsátani (miközben a kereszténység ezt előírná).[0:21:24]Miképpen beszélhet egy haditudósító „nagyvonalú” iszlámról, ha látta, mit művelt az Iszlám Állam a vallás nevében?[0:24:03]Az Iszlám Állam elfogott európai, harmadik generációs muszlim katonái közül sokan még imádkozni sem tudtak: a társadalom veszteseit a hatalom lehetősége vonzotta őket Szíriába, és nem a vallás.[0:27:02]Az Iszlám Állam létrejöttének geopolitikai körülményei. A szunnita felkelés Irakban.[0:31:50]A szunnita-síita vallási ellentét.[0:32:48]Az emberi jellemben nincs fejlődés: „ugyanazok vagyunk, mint a középkorban voltunk”. Jászberényi Sándor pesszimizmusa.[0:33:21]A nagy háborúk élménye, réme elveszik: meghalnak azok, akik emlékeznének rá. Emiatt ismét előre törtnek a harcias szólamok. Mi az, amit ez ellen tenni lehet?[0:37:10]Jászberényi Sándor menekülése Egyiptomból. Az egyiptomi forradalom rövid története. A Mubarak-rezsim, a „mély állam”, az iszlamisták és a liberálisok.[0:39:48]A haditudósító élményei az éles lőszerrel történő tömegoszlatásról Kairóban. Szükségkórház a mecsetben.[0:41:13]Jászberényi Sándor, a liberális muszlim. Kapcsolatai egyiptomi liberális körökkel (Negad al-Borei és az Április 6. mozgalom). A Muzulmán Testvériség felszámolása után ők lettek a rezsim igazi célpontjai.[0:44:09]A haditudósító előzetes letartóztatása.[0:44:52]Az ellenségnek tekintett újságírók listája, amelyen állítólag szerepelt Jászberényi neve is. Giulio Regeni, a megölt olasz kutató elrettentő ügye. A döntés a távozásról 2015-ben. Visszatérés csak 2018-ban.[0:47:09]A liberális dilemma: ki vezesse Egyiptomot, ha nem Abdel Fatah el-Sziszi? Egyiptom nem bír ki még egy forradalmat.[0:49:09]Hogyan és mikor került Jászberényi Sándor Kairóba? A korán jött kapuzárási pánik. „Lenyűgözött ez a káosz.” Az egyiptomi nemzeti büszkeség.[0:50:36]A haditudósítói karrier. A budget újságírás Afrikában és a Közel-keleten:.Egyiptom, Líbia, Irak, Szíria, Szudán, Nigéria, Csád, Libanon. Jemen, Gázai-övezet és Ukrajna.[0:54:59]Csempészalagutak a Gázai övezetben. Hogyan lehet egy ilyenbe lejutni? Hogyan építik őket? Mit szállítanak rajtuk keresztül?[0:59:36]Mi hajtotta Jászberényi Sándort? Az ember, akinek nem volt vesztenivalója, akire a válása után rászakadt az idő. „Ez egy idegállapot is.” Első novelláskötete. A valóság és a fikció közti különbség.[1:02:11]A lélek legszebb éjszakája – Történet álmatlanságról és őrületről című novelláskötet. A halottak városa Kairóban – a kriptákba költöző szegények, nyomornegyed a temetőben. (George Romero és Az élőhalottak éjszakája.)[1:05:49]A Zabalin, a nyomornegyedek intézményesülése, felszámolásuk vagy fejlesztésük kormányzati programja.[1:07:04]Kairóban 100.000 utcagyerek él. A népességrobbanás Egyiptomban és a fogamzásgátlás kérdése. Az iszlám és a népességszabályozás.[1:09:09]A globális felmelegedés katasztrófája, az új népvándorlások veszélye és Európa. A probléma szavazatokra váltása a populizmusban.[1:12:28]A menekülthullám és az integráció kérdése.[1:14:45]Összeegyeztethető az iszlámmal a világi állam intézménye?[1:16:41]Miért jelentenek ekkora problémakört az utcagyerekek Kairóban?[1:18:17]Jászberényi Sándor déli rítusa. A verekedő utcagyerekek. Az ebből született novella.[1:20:47]A B-történet: annak története, hogyan néz ki a férfi élete, amikor a családi története egy válással véget ér.[1:22:32]A lélek legszebb éjszakájának amerikai fordítása és premierje. A Kirkus-díjjelölés.[1:23:08]A főhős (Maros Dániel) és az író személye közötti különbségek és egyezőségek. A kairói bordélyvilág és a kábítószerek.[1:26:32]Az álmatlanság pokla. A majdnem halálos mértékű alváshiány. Az önmedikációs programok.[1:29:09]Az alváshiány, mint generációs probléma. Sándor tanácsai ezügyben.[1:32:58]Jászbrényi Sándor és a magyar irodalmi „kánon”, amit át lehet lépni. A Magyartanárok Egyesülete, amely nem ajánlotta feldolgozásra Jászberényi Sándor novelláit. Az Aegon-díjra való jelölés.[1:35:17]Írás és újságírás, az angolszász prózai hagyomány.[1:37:15]A könyvek fordítói: Matt Henderson Ellis és Paul Olchvary.[1:39:29]A túlklikkesedett magyar írói közeg és az irodalmkritikusok, akiknek Jászberényi Sándor nem akar megfelelni.

1hr 42mins

7 Feb 2019

Rank #8

Podcast cover

#027 Puzsér Róbert – Goebbels kristálygömbje, Luxus Vivien táskái és a magyar polgárháború

Mi az, ami Puzsér Róbertet arra késztette, hogy beüljön egy kereskedelmi tévé show-műsorába? Mit keresett a politikai porondon, amikor főpolgármester-jelöltként indult a választáson? És miért ugyanaz a válasz mind a két kérdésre?Szóval ebben az epizódban Puzsér Róberttel beszélgetek a „hamisság meghekkeléséről”, és persze más, önmagukon túlmutató jelenségekről is: Vasvári Vivien kétmilliós táskáiról, a bulvárkritika fontosságáról, arról, miért és hogyan tette és teszi ugyanazt a magyar kereskedelmi média, mint Habony Árpád. De szó lesz még a történet nélküli magyar vagyonokról és a Magyarországon évszázadok óta tartó polgárháborúról is.(Ha podcastalkalmazásból olvasod ezt a szöveget, előfordulhat, hogy csak egy részét látod: a teljes verziót itt találod.)Az 1974-ben született Puzsér Róbert nem feltétlenül passzol a rendszerbe. Szinte önálló intézmény a magyar médiában: publicista, kritikus, műsorvezető, showman és legutóbb főpolgármester-jelölt is.Pályáját nem csak azzal lehet leírni, hogy mi mindent írt, milyen műsorokat készített, mit alkotott és mit tett le az asztalra az elmúlt két évtizedben, hanem azzal is, hogy ezalatt hány laptól, rádiótól, tévétől küldték el.Egyebek mellett az Echo TV, a Hír TV, a Magyar Nemzet, a Rádió Café, a Pont FM és az MTV is szerepel ezen a listán, így nem véletlen, hogy Puzsér Róbert az elmúlt években arra törekedett, hogy létrehozza saját, egyszemélyes médiájátAhonnan senki sem rúghatja ki őt.Ma már Facebook-oldalát és Youtube-csatornáját annyian követik, hogy az egy egész szerkesztőségnek is becsületére válna.Eközben cikkeket, könyveket ír, és megannyi médiaszereplése mellett vitaműsorokat szervez és vezet, amelyek komoly közéleti-társadalmi témákat járnak körbe.Ahogy mi is ebben az epizódban.Linkek a műsorban elhangzó témákhozPuzsér RóbertFacebook-oldalaYoutube-csatornájapodcastja (Spotify, Apple Podcasts)szócikk róla a WikipediánKönyveiForrás, 2008Szélsőközép – A könyv, 2012A Hét Mesterlövésze 1., 2012A Hét Mesterlövésze 2., 2013A zsidók szégyene (Farkas Attila Mártonnal közösen), 2014Apu azért iszik, mert te sírsz! (Farkas Attila Mártonnal közösen), 2016Az epizódban említett eseményekVasvári Vivien feljelentette Puzsér RóbertetPuzsér Róbert Sétáló Budapest nevű választási programjának oldala 2019-ből2019-es önkormányzati választások eredménye BudapestenWarren Buffett vagyona jelentős részét Bill gates alapítványának adtaAz epizódban említett filmek, tévéműsorokÉdes élet (tv2 – ebben a műsorban lett médiaceleb Berki Krisztián)Feleségek luxuskivitelben (Viasat3 – innen ismert Vasvári Vivien)Csillag születik (RTL – válogatás Puzsér Róbert zsűrizéséből a Youtube-on)Dallas (televíziós sorozat)Írók, színészek, művészek, gondolkodókJulien BendaJulius EvolaSigmund FreudNorthrop FryeOrtega Y GassetHegedűs D. GézaHamvas BélaCarl Gustav JungRadnóti MiklósWass AlbertEmlített politikusok, vezérek és familiárisaikKonrad Adenauer (kancellár)Batthyány Lajos (miniszterelnök)Willy Brandt (kancellár)Jacques Chirac (elnökI. Ferdinánd (király)Arthur J. Finkelstein (politikai tanácsadó)Charles De Gaulle (elnök)Joseph Goebbels (propagandaminiszter)Gyurcsány Ferenc (miniszterelnök)Habony Árpád (politikai tanácsadó)Helmut Kohl (kancellár)Kossuth Lajos (kormányzó-elnök)XVI. Lajos (király)Mészáros Lőrinc (vállalkozó)Francois Mitterrand (elnök)Orbán Viktor (miniszterelnök)Rogán Antal (kabinetfőnök)I. (Szapolyai) János (király)Tiborcz István (vő)Ron Werber (politikai tanácsadó)Üzletemberek, újságírók, „kreatívok”Warren BuffettBill GatesFriderikusz SándorHajdú PéterHerman PéterRubin KristófSoros GyörgyMűsorjegyzetek[00:05:09]Miért „találta meg” Puzsér Róbert Vasvári Vivient, aki aztán feljelentette őt? Esetek, amikor az értelmiség nem engedheti meg, hogy elmenjen a bulvárjelenségek mellett szó nélkül.[00:11:16]A felhergelés, a szociális uszítás beláthatatlan következményei ennek, ha jön a válság.[00:13:07]A Feleségek luxuskivitelben című műsor: a benne szereplő feleségek haszontalansága. A gazdagság kultúrája, az ezzel járó felelősségvállalás Amerikában és ennek hiánya, a történet nélküli vagyonok Magyarországon.[00:19:45]Puzsér Róbert kirohanása Vasvári Vivien ellen és a celeb intsagramposztja, ami ezt kiváltotta.[00:23:01]Vasvári Vivien és a celebek óriási követőtábora a közösségi médiában. A kereskedelmi televíziók, a 20. századi létbizonytalanság és a „proli hős”.[00:26:40]Az igazi sikeremberek hiánya Magyarországon. Az állami pénzből „megképződött” magyar nagyburzsoázia, ennek összefüggései a kádárizmussal. A félperiféria féllegitim állapota, mint magyar szabadság.[00:29:26]A magyar társadalom identitáskrízise. A törzsi Magyarország törzsi identitásai. A trikolór, mint nem létező identitás – szemben a székely és az uniós zászlóval.[00:32:38]A világszerte felerősödő kultúrháború. A „mi” és „ők” szembenállásának kialakítása a politika diabolikus eszközeivel. A kultúrharc sokkal hosszabb hagyománya Magyarországon.[00:38:13]A politikai radikalizálódás lélektana. Joseph Goebbels, mint a politikai marketing és az üzleti marketing atyja. A nemzeti szocializmus, mint a megváltást kínáló brandek őse.[00:43:32]Van remény arra, hogy racionális döntéseket hozzunk politikai kérdésekben? Az elit ellenérdekeltsége ebben. A kereskedelmi televíziók szerepe az elzüllesztésben, a reklámszpotok romboló logikája, a fogyasztó „gyártása”.[00:48:26]A kereskedelmi televíziózás szövetsége a celebiparral 1997-től. A magyar bulvár születése, Friderikusz Sándor korábbi kísérlete erre. A magyar kereskedelmi televíziózás súlyos felelőssége a jelenlegi állapotokban.[00:54:13]A bulvár két „infernális leágazása”: bulvár a nyomorból és a szociális uszítás. A bulvárkritika fontossága. Puzsér Róbert, a küldetéses ember. Ennek veszélyei.[00:58:24]Puzsér Róbert szerepvállalása az RTL Csillag születik című tehetségkutató showban. A felkérés és a szereplés története, Puzsér Róbert szándéka ezzel.[01:10:55]A kereskedelmi tévézés belső energiái, a sodrás, aminek nehéz ellenállni a benne résztvevőknek. A reklámnak való megágyazás, mint az érzelmi felfokozottság végső célja. Puzsér Róbert eltökéltsége abban, hogy autonómiáját eközben is megőrizze.[01:14:41]Puzsér Róbert pánikbetegsége, amely pár hónappal azelőtt hatalmasodott el rajta, hogy a műsorban való szereplésre felkérték. A félelem örvénye.[01:19:24]A gyógyszeres kezelés lényege: időt nyerni a terápiához. Aminek célja, hogy az ember sorsára rálásson, történetét megértse, szorongásának okát felfejtse. A szorongás, mint rejtvény.[01:27:36]Puzsér Róbert saját médiájának felépítése. Facebook-oldala és Youtube-csatornája. Korábbi munkahelyek, ahonnan kirúgták. Ennek alapélménye a saját csatornák kialakításakor.[01:31:11]A médiatér beszűkülése a 2012 utáni nyolc évben. A „polgárháború” miatt megképződő új tér a jobbon és balon kívül.[01:37:10]A meggyőződés és a megélhetés szembekerülése Magyarországon. A belső könyv meghamisítása a megélhetés miatt.[01:43:24]Puzsér Róbert a szelep vagy bohóc. Kultúrális szerepe, amely segíthet a rendszer feszültségét levezetni.[01:45:55]A főpolgármester-jelöltség, belépés a politikába, a „hamisság meghekkelése”. Puzsér Róbert, mint vírus.[01:51:18]A koronavírus járvány: van-e esély, hogy ez a krízis jó irányba löki a társadalmakat? A változás ára, amit be kell fizetni. A fenntarthatatlan növekedés kényszerének válsága, a szavazatok kivásárlásának gyakorlata, az elitcsere szükségessége.[02:02:12]Ellenzéki kórkép: Puzsér Róbert negatív tapasztalatai a kampány alatt. Az öt százalék alatti választási eredményének értékelése.

2hr 12mins

30 Apr 2020

Rank #9

Podcast cover

#015 Ungváry Krisztián – Történész pergőtűzben

Az nem rendkívüli, ha valakinek van kedvenc cukrászdája. Az már kevésbé szokványos, ha arról is ismert ez a cukrászda, hogy innen lőttek ki egy harckocsit. Egy páncélost, amelyről ez a valaki annyi mindent tud, hogy a benne ülők nevét is ismeri.Ungváry Krisztián gyakori vendég a budapesti Auguszt cukrászdában. De ebben az epizódban természetesen nem csak törzshelyéről és arról a híres-neves budapesti Párduc harckocsiról esik szó, hanem még nagyon sok minden másról. Egyebek mellett a történész tőzsdei kalandjairól a rendszerváltás hajnalán, nagyapjáról, aki ötezer kilométert lovagolt a II. világháborúban, valamint arról is, a magyar államnak miféle és milyen régi hagyománya az einstand, azaz amikor elveszi saját polgárai tulajdonát, és másokat ültet bele.Ungváry Krisztiánt nem csak tudományos munkái, könyvei tették közismertté Magyarországon, hanem az is, hogy — történelmi vonatkozású témáitól gyakran elválaszthatatlanul — a magyar közélet kérdéseiben is rendszeresen és markánsan kifejti véleményét.Így az 1969-ben született történész írásaival, az általa adott interjúkkal, közéleti kiállásával gyakori és közismert szereplője a magyar politikai sajtónak is.Első sikerkönyve, az azóta számtalan kiadást megért Budapest ostroma, 1998-ban jelent meg, de későbbi munkái közül is több könyve nagy érdeklődést és nagy vitát váltott ki, amellyel a szerző gyakran politikai konfliktust, olykor bírósági pereket is vállalt.Stílszerűen szólva így publicisztikai pergőtűzbe került például az először 2012-ben megjelent, A Horthy-rendszer mérlege című könyve vagy az igen kényes témát feszegető Magyar megszálló csapatok a Szovjetunióban című kötete, amely 2015-ben látott napvilágot.Külön említést érdemel ebből a szempontból a 2017-ben A szembenézés hiánya címmel megjelent könyve, amely azt dokumentálja, miként maradt el a pártállami múlt feldolgozása, hiúsult meg az egykori állambiztonsági iratok nyilvánossága, és hogyan ejtették túszul az egész kérdést kicsinyes politikai érdekek.Számtalan újságcikk és egyéb izgalmas publikáció mellett Ungváry Krisztián szinte minden évben előrukkol egy újabb könyvvel: a kutató legutóbb Rákosi Mátyás kalandos úton hozzá került magánlevelezését dolgozta fel szerzőtársával, Meruk Józseffel a Rákosi Mátyás eltitkolt szolgálatai című könyvében, amely 2018-ban jelent meg.Szeretnél egy jó könyvet az újságírásról?Még akad pár példány *a podcast műsorvezetőjének* kézikönyvéből!ELSŐ LEÜTÉS – A lényegre törő útmutató az írás és újságírás fortélyairól 420 nagyalakú oldalon.Az interjúkészítésről szóló teljes fejezet INGYEN letölthető!Részletek és könyvrendelés az Első leütés honlapján.Linkek a műsorban elhangzó témákhozUngváry Krisztián Wikipádia-oldala, a szerző könyveinek és egyéb munkáinak részletes felsorolásával.Ungváry Krisztián a műsorban is említett Facebook-oldala, ahol a találati pontosságot (is) dokumentáló, Budapesten készült szovjet hadifotókat teszi közzé itt található.A Retek utcai kilőtt Párduc harckocsiról, a kitörésben játszott szerepéről szól Ungváry Krisztiánnak a Válasz Online-on megjelent cikke.Az Ungváry Krisztián Rákosi Mátyás eltitkolt szolgálatai című könyvében feldolgozott dokumentumok (ez Rákosi Mátyás magánlevelezését jelenti) teljes egészében megtekinthetők a Budapest Főváros Levéltára internetes oldalán itt.Ungváry Krisztián a műsorban tárgyalt vagy említett könyvei:Budapest ostromaA magyar honvédség a második világháborúbanA Horthy-rendszer és antiszemitizmusának mérlege – Diszkrimináció és társadalompolitika Magyarországon, 1919–1944A szembenézés hiánya. Felelősségre vonás, iratnyilvánosság és átvilágítás Magyarországon 1990-2017Rákosi Mátyás eltitkolt szolgálatai. Egy sztálinista diktátor börtönben, jólétben és száműzetésben (Szerzőtárs: Meruk József)A műsorban hivatkozott, korábbi interjúkA Magyar Narancs 1998-as interjúja az ifjú történésszel: “Lidérces álmaikban Budapest ostroma jön elő”A műsorban is taglalt mozgástérről egy korábbi Mandiner-interjúban: „Az egész ország jobban járna, ha megszűnne az MSZP”A tőzsdézésről és az ügynökügyekről: Ungváry: A képviselők csicskaviselkedése mögött az áll, hogy fogják a töküketA mesterségesen kreált, új történelmi emlékezetről a Magyar Hangban: Ungváry Krisztián: Megalkottak egy „nemzeti” idillt, ami sosem létezettPeres ügyekA műsorban szó esik Ungváry Krisztiánnak azokról a kutatásairól, amelyekből bírósági per lett.Kiss László úszóedző nem az a Kiss László: Itt van egy félreértésre okot adó névazonosság is. Ungváry Krisztián az interjúban példaként említi Kiss László úszóedző ügyét, amelyben egykori áldozatának megszólalása miatt kényszerültek visszavonulót fújni a nemi erőszakot elkövető edző védelmezői. Erről tömör összefoglalót nyújt ez a HVG-cikk. Ungváry Krisztián azonban nem az úszóedzővel, hanem Kiss László alkotmánybíróval pereskedett, egy szintén eléggé fordulatos ügyben, amely Strasbourgig jutott. Ennek rövid összefoglalója olvasható ebben az Index-cikkben.*Kárpáti György vízilabdázóval *folytatott jogvitáját Ungváry Krisztián ebben a cikkben foglalta össze.Kiss-Rigó László megyés püspök ügyéről, amely során a bíróság azt állapította meg, nem bizonyítható beszervezése, itt olvasható az MTI összefoglalója.Kolláth György jogásszal folytatott jogi csatározását részletesen taglalja a Magyar Narancs korábbi cikke.Műsorjegyzetek[0:05:47]Mitől érdekesek a szovjet hadsereg dokumentációs fotói Budapest ostromáról? Miért posztolgatja ezeket a Facebookra Ungváry Krisztián?[0:07:50]A törzshely, az Auguszt cukrászda és a budapesti kitörés közötti kapcsolat. A Retek utcai harckocsi. A perverz mikrotörténeti megközelítés.[0:11:55]Budapest ostroma számokban.[0:16:47]Ungváry Krisztián először 1998-ban megjelent könyve, a Budapest ostroma. Hogyan tudott sikerkönyvet írni a témából huszonévesen?[0:19:22]Mi lehet az oka, hogy nem írta már meg korábban ezt a könyvet valaki? Félelem helyett a szerző legönfeledtebb napjai.[0:22:27]A családtagok börtönélményei. Miért tartották fontosnak a szülők, hogy erről a gyereknek nyíltan beszéljenek?[0:25:16]Ungváry Krisztián tőzsdei kalandja a kilencvenes évek elején.[0:28:19]A szenvedély, ami megmaradt az üzletelős korszakból. A kitüntetések és történelmi tárgyak gyűjtögetése.[0:30:46]Mennyi pénzt keresett a történész a tőzsdén? A függetlenség ára.[0:31:58]A túlélőkhöz, szemtanúkhoz való hozzáállás. Tárgyszerűség vagy empátia?[0:35:24]Ungváry Krisztián nagyapja, aki szintén megszálló csapatoknál szolgált, és része volt partizánvadász hadműveleteknek a II. világháborúban.[0:38:32]Az unokák harca, amikor a család történelmi emlékezete finoman szólva nem találkozik egymással. Mit lehet tenni ennek feloldásáért?[0:40:07]A náci és kommunista bűnök összehasonlításának fontossága.[0:42:43]Az Ungváry Krisztiánt ért „szidalmak” jobbról és balról.[0:43:25]A 2016. október 23-án készült fotó a sípoló és vérző fejű Ungváry Krisztiánról. A fotó és a tiltakozás története.[0:44:45]A miniszterelnök egészen szörnyű beszéde, ahol Brüsszel=Moszkva. „Moszkvát, úgy tudom, nem önként választotta Magyarország.” A politikusok felelőtlensége, az emberek megőrjítése és annak réme, hogyha kiléptetik Magyarországot az Unióból, az új Mohács, új Trianon lesz.[0:50:07]A történész, akit a tiltakozóakció, azaz politikai véleménnyilvánítása után fegyelmivel sújtottak munkahelyén.[0:54:00]Most erősödött-e fel Ungváry Krisztián politikai ügyekben való megnyilvánulása, vagy ez azelőtt is épp így volt? A németországi Wehrmacht-vita, korábbi történelmi viták, konfrontációk.[0:56:29]Ungváry Krisztián 2017-es könyve az állambiztonsági iratok nyilvánosságáról. Vitája Péterfalvi Attila adatvédelmi biztossal. Kiss László úszóedző ügye, az 1.0-ás ügynöklista leadrálása.[1:03:24]A levéltárba kerülő anyagok extrém anonimizálásának ötlete, annak felvetése, hogy mindenki hazavihesse a levéltárakból az őt érintő állambiztonsági iratokat, és ennek a felvetésnek a lehetetlensége.[1:04:46]Az igyekezet, hogy az adatokat elzárják: „Alapvetően ez egy politikai megrendelés”. De hogy lehet elvárni egy társadalomtól, hogy normálisan működjön, ha a múlttal való szembenézés egyáltalán nem történt meg? A lusztráció elmaradásának mindent relativizáló hatása és kihatása a mai politikára.[1:08:03]Fennáll-e a veszélye annak, hogy épp az ártatlanokat, a hálózatba belezsaroltakat az áldozatokat hurcolnánk-e meg, ha leírjuk, hogy ügynökök voltak?[1:10:08]Ma nem az egykori ügynököket, hanem a nevüket nyilvánosságra hozó kutatókat hurcolják meg. Ungváry Krisztián bírósági ügyei kutatásai miatt.[1:12:14]Nincs-e elege Ungváry Krisztián családjának az állandó pereskedésből, politikai háborúskodásból? Nem lenne jobb kitüntetéseket gyűjteni, mint bíróságra járni? A független értelmiségi küldetése.[1:15:41]A Magyar Katolikus Egyház érintettsége az ügynökügyekben. Az egyház politikai szerepvállalása, szövetsége a jelenlegi kormánypártokkal, mint hosszú távon az egyházra nézve igen káros fejlemény. Hogyan éli meg ezt a politikai szerepvállalást a hívő katolikus Ungváry Krisztián?[1:19:45]Megbízhatóak-e az archívumok? Lehet-e hamisítani állambiztonsági iratokat? Rendelkezésre állnak-e a leglényegesebbek a levéltárban?[1:22:42]A titkosszolgálatok feletti civil kontroll hiánya, ennek következményei és a túlbuzgó titkosítási gyakorlat.[1:25:32]Az ügynökkérdés jelenlegi kezelésének, az iratnyilvánosság elszabotálása a múlt megváltoztatása a célja?[1:27:02]Ungváry Krisztián A Horthy-rendszer és antiszemitizmusának lényege című könyve, megírásának története és célja. Publicisztikai támadások a könyv megjelenése után.[1:31:28]Zsidóság és modernitás, a magyarországi antiszemitizmus okai: amikor a progresszióval és legfőképpen annak árnyoldalaival azonosítanak egy népcsoportot.[1:34:42]Miért volt könnyű elfogadtatni ’45 után az államosítást? A mindenható, a javakat elrabló és újraosztó (a szociális problémákat „a máséval megoldó”) állam „tradíciója”.[1:41:40]A nekik ez jár filozófiája és napjaink állami „einstandja”.[1:43:13]Miért hiányoznak manapság a hatalom békés átadásának alapfeltételei? A hiányzó „viszontbiztosítás”.[1:48:47]Ungváry Krisztián új Rákosi-könyve. Az iratok kalandos előkerülése, feldolgozása.[1:50:51]Milyen ember, milyen személyiség bontakozik ki előttünk a Rákosi-iratok alapján?[1:54:50]Ungváry Krisztián, a borkészítő. Olaszliszkai szőlőbirtoka, a borászkodás története. Miért megy hétvégén Ungváry Krisztián birtokára szőlőt kapálni?[1:57:44]A „mozgástér” kifejezés a magyar történettudományban – és a személyes életekben. Mozgástér és kényszerpálya.

2hr 1min

6 May 2019

Rank #10

Podcast cover

#002 Molnár B. Tamás – Egy régi március tizenötödike, a magyar gasztroforradalom és a lázadók mellett elsuhanó állami pénz

Tizennyolc éve egy újságcikkel indult az a küzdelem, amely a magyar étkezési kultúra megmentését tűzte ki célul. Az eredményekről és tanulságokról beszél Molnár B. Tamás, Magyarország bűvös szakácsa.

1hr 10mins

18 Jun 2018

Rank #11

Podcast cover

#017 Tamási Miklós – A Fortepan-sztori, Szent-Györgyi motoron és az Opel Rekord a házunk előtt

A Fortepan név ma már fogalom Magyarországon. Egykor a váci Forte film- és fotópapírgyár népszerű filmnegatívját jelölte az elnevezés, ma legtöbbünknek más ugrik be, ha azt mondjuk, Fortepan: egy online és ingyenesen elérhető fotóarchívum. Amely kikukázott, kilomizott, felhasználók által beküldött, vagy éppen elfelejtett hagyatékokból, archívumokból kiválogatott fotókkal úgy mutatja meg a magyar XX. századot , ahogy azelőtt senki. A Fortepan fotóarchívumot 2010-ben hozta létre másodmagával az 1970-ben született Tamási Miklós, mindössze ötezer fotóval. Ma, kilenc évvel később a Fortepanon majdnem 120.000 fotó van, a gyűjtemény pedig évente bővül 15-20.0000 képpel. De a Fortepan ma már sokkal több, mint egyszerű fotóarchívum. Magyarország világ vizuális emlékezete. A gyűjtemény olyannyira sikeres lett az elmúlt években, hogy az idén képeiből a Magyar Nemzeti Galériában nyílt kiállítás, amely augusztus 25-ig látható Budapesten. A sikertörténet ellenére a Fortepanban javarészt ma is önkéntesek dolgoznak, ingyen. Kivétel ez alól csak Tamási Miklós, aki a Fortepan egyetlen fizetett alkalmazottja. És aki ma is — ahogy az elmúlt kilenc évben is rendületlenül — saját maga válogatja ki, mi kerüljön fel a szájtra. Ebben az adásban vele beszélgetek képekről, történelemről, a magyar tündérkert elgazosodásáról, vidámról és tragikusról, iszonyatról és groteszkről — az életről, meg mindenről. Szeretnél egy jó könyvet az újságírásról?Még akad pár példány *a podcast műsorvezetőjének* kézikönyvéből!ELSŐ LEÜTÉS – A lényegre törő útmutató az írás és újságírás fortélyairól 420 nagyalakú oldalon.Az interjúkészítésről szóló teljes fejezet INGYEN letölthető!Részletek és könyvrendelés az Első leütés honlapján. Linkek a műsorban elhangzó témákhoz Aki még sosem barangolt volna arrafelé a neten, itt található a Fortepan fotóarchívum. Az augusztus 25-ig még megtekinthető, Minden múlt a múltam című kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában. A Fortepan képinformációin dolgozó, Fortepan megfejtések Index-fórum. Tamási Miklós korábbi munkahelye, a CEU keretei között működő OSA-archívum. A váci Forte gyár történetéről szól ez a Wikipedia szócikk. Hogy miképpen festett pár éve a bezárt gyár, az látható a 444-en közölt fotó-összeállításon. A Fortepan tevékenységét (is) támogató mecenatúrát szervező cég, a Summa Artium. Szerzők, fotóhagyatékok a Fortepanon, amelyek szóba kerültek az epizódban Hunyadi József, aki magyar írókat, művészeket fotózott – neki köszönhetjük egyebek mellett a Kádár-korban megjelent versantológiák olykor ijesztő portréit (Index-cikk a fotósról képekkel)Bauer Sándor, a Vendéglátás című lap fotósa (Index-cikk a fotósról képekkel)Berkó Pál, a fotóbolt-raktárosból lett fotós (Index-cikk a fotósról képekkel)Kotnyek Antal, a Film, Színház, Muzsika fotósa (Index-cikk a fotósról képekkel)Vajszada Károly, a felvidéki rajztanár (A 444 cikke képekkel)Urbán Tamás, a Kádár-kor perifériájáról tudósító fotóriporter (Index-cikk képekkel)Philipp Tibor – ő Krassó György sógora, mindkettejükről szó esik a műsorban. Róla és Krassóról készült képeiről szól a 444 cikke.[A BRFK helyszínelési képei](http://fortepan.hu/?donor=Budapest Főváros Levéltára / BRFK helyszínelési fényképei) Megemlített könyvek, filmek, kiállítások Papp Gábor Zsigmond és Tamási Miklós dokumentumfilmje: Az ügynök életeForgács Péter Privát Magyarország című dokumentumfilm-sorozataSusan Sontag: A fényképezésrőlCikk a Magyar Nemzetben az Inconnu csoport betiltott, 1986-os, Harcoló város című kiállításárólBerecz János hírhedt sorozata 1986-ból, A velünk élő történelem. Olvasható róla pár mondat a Beszélő cikkébenVivian Maier amereikai fotográfusról egykor én is írtam egy másik blogomon A műsorban is említett, nagyobb magyar fotóarchívumok A Magyar Nemzeti Múzeum Történeti fényképtáraA kecskeméti Magyar Fotográfiai MúzeumAz MTI fotóarchívuma Egyéb linkek Kőszeg Ferencet követik a magyar állambiztonság emberei (Demszky Gábor fotói Rajk László oldalán)1954-ben, a vesztes berni döntő után zavargások törtek ki Budapesten. Ezt nevezik „focialista forradalomnak” (is)A Jezsuita Levéltár és Rendtörténeti Könyvtár Ezeket a „fotós” epizódokat ajánlom még Amennyiben érdekel a fotók világa, két korábbi „fotós” podcastepizódot ajánlok még figyelmedbe: #011 Koleszár Adél – A sötétség mélyén a napfényes Mexikóban#005 Dóka Béla – Kuba „speciális” időszaka, a süketnéma utcalány és egy stúdió a pálmafák között Műsorjegyzetek [0:05:25] A Fortepan „eredetmítosza”: hogyan született meg a későbbi képarchívum a lomtalanításokon gyűjtött fotókból. [0:07:25] A Fortepan őse: a járműves fotók. A Két ütem című kiállítás a Bukarest téri, elhagyott buszállomáson. [0:09:16] Az „Opel Rekord a házunk előtt” feliratú fotós tasak. [0:10:29] Az eltűnt és távolivá vált polgári, elfelejtett Magyarország képi világa, mint a tárgyi igényesség kora. Nem a múlt, hanem a vágyott jövő: Magyarország, ami „tök jó hely volt”. [0:15:15] Susan Sontag az amatőr fotóról: a szép előtérbe helyezése. [0:16:31] A polgári Magyarország mellett másik motiváció a képek gyűjtésekor: 1956, ami láthatatlan esemény lett a Kádár-korszakban. Krassó György 1986-os, Harcoló város című, betiltott kiállítása 56-ról. Berecz János hírhedt, 1986-os tévésorozata „az ellenforradalomról”. [0:21:44] Tamási Miklós korábbi munkahelye, a CEU-n működő OSA Archívum. A Fortepan 2009-es indulása. Mi az, hogy Fortepan? Hogyan lehetne meghatározni? Kié a kép?( A kép azé, aki nézi.) A szabad felhasználás kérdésköre. [0:26:07] Miért Fortepan lett az archívum neve? A névválasztás története. A váci Forte gyár, az analóg filmgyártás leépülése és megszűnése Magyarországon és a világon. [0:29:07] Kik válogatják a fotókat a Fortepanon? Mennyi kép kerül fel évente és hány képet kell ehhez átnézni? Mekkora időtávot ölel fel a Fortepanon lévő képgyűjtemény? [0:32:57] Miről nincs kép a Fortepanon? Bartók Béla, akiről alig készült fotó. [0:34:06] Hunyadi József fotóhagyatéka híres magyar írok portréival. [0:36:58] Írók, akikről kevés kép van, vagy nincs is kép a Fortepanon: Hajnóczy Péter és Hamvas Béla. [0:37:32] Történelmi események, amelyekről nincs kép. A kommunizmus kép nélkülisége, az eltűnt operatív (állambiztonsági) fotók. Tamási Miklós és Papp Gábor Zsigmond Az ügynök élete című dokumentumfilmje. A kommunista tetthelyekről hiányzó fotók: nincs fotó az Andrássy út 60-ról, Recskről. [0:41:40] A hiányzó képek a magyar zsidóság deportálásáról, gettósításról.A többségi társadalom, amely nem kívánt jelet hagyni az erről szóló fotókkal. [0:46:08] Nincs fotó a berni vesztes döntő után hazaérkező magyar fociválogatottról. [0:47:51] 120.000 fotóval a Fortepan jelenleg Magyarország legnagyobb, szabadon hozzáférhető online fotóarchívuma, de mindenképpen a legnépszerűbb. De vannak sokkal nagyobb, zártabb magyar fotóarchívumok: A Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára, a kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeum és az MTI fotóarchívuma. [0:49:18] Mennyiben alakítja a magyarok fejében lévő képet a múltról a Fortepan képeit egyedül válogató Tamási Miklós? „Nem én vagyok, aki kijavítom a történelmet.” [0:50:47] A fotónyersanyag-történet paradoxona: a felbontás és a fotók részletgazdagságának romlása a technika fejlődésével. [0:51:50] Hogyan, milyen képekkel bővül a Fortepan fotóarchívuma? Szerzők, családok, akik „szeretnének benne lenni”. [0:52:57] Mi alapján válogatja ki a képeket Tamási Miklós? Miért nincsenek kikötött kutyák a Fortepánon? Miért van rajta történelmi rettentet, és miért nincs rajta „családi rettenet”? [0:54:54] A BRFK-archívum helyszínelési fotók feldolgozása. Az öngyilkosságról szóló képek kérdése. [0:57:19] A groteszk a kádári Magyarország rendőrségi, honvédségi fotóin. [1:00:08] A Fortepan-kiállítás a Nemzeti Galériában. [1:01:14] Hogyan hagy nyomot a fotókon az adott korszak, az ország társadalmi állapota? Az eszmény, a kompozíció és a rendezettség elvesztése az idők során. A szemét és a tréningruha megjelenése. [1:06:15] Egyre több kép készül el a családról, és egyre kevesebb a világról. A hosszú út a selfiekig. [1:09:16] Történeti fotók, amelyek első blikkre érdektelenek, de történelmi háttértudásunk izgalmassá teszik őket. Kulcsszavazás és képalák a Fortepánon. Képadatoló és képfejtő önkéntesek: a Fortepan megfejtések fóruma. [1:17:29] Bauer Sándor, a Vendéglátás című lap fotói a Fortepanon. [1:17:53] A „képfejtők” legérdekesebb találata: egy ismeretlen szegedi motoros, akikről később kiderült, ő Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas tudós. [1:19:31] Az emberi agy korlátozott képessége arra, hogy kontextus hiányában felismerje az arcokat. A mesterséges intelligencia, a számítógépes algoritmusok a jövőben segíthetnek a Fortepan-képen szereplők azonosításában. [1:24:33] Felfedezett szerzők a Fortepanon: Berkó Pál, Kotnyek Antal, Vajszada Károly. [1:29:10] A fotókon megjelenő gazdagok, sztárok világa és a szegények világa. Hogyan van jelen ez a két világ a Fortepánon látható képeken? [1:31:40] Urbán Tamás, a Kádár-korszak perifériájának fotósa a Fortepanon. Az első hivatásos fotós, aki teljes életművét szabadon publikálhatóvá tette a Fortepanon. [1:34:28] A Fortepan ingyenessége, a szabad felhasználás modellje. [1:37:22] A sajtófotón kívüli fotótörténet a nyilvánosság elé tárása. Privát, családi fotók a Fortepanon. [1:39:47] A Fortepan és a Creative Commons liszensz. Mire jogosítja fel ez a felhasználót? [1:44:09] Miért nem támogatja a magyar állam a Fortepant? Próbálkozások és kudarcok. A pályázati pénzek hiánya ezen a területen. Deutsch Tamás elutasító válasza. [1:48:12] A Népszabadság fotóarhcívumának sorsa. Hogyan került a fotóanyag az OSZK-ba? Liszkay Gábor telefonja és felajánlása. A Fortepan lehetősége, hogy válogasson az anyagból. [1:51:03] A múzeumok és a 70 év után szabad felhasználásúvá váló fotográfiák. Már létező együttműködések a Fortepannal.. [1:53:08] Miért nincs értéke Magyarországon a fotóknak, fotóhagyatékoknak? Mitől lesz műtárgy egy fotó, és miért esik ki a műtárgypiacról a negatív? [1:58:02] Vivian Maier története. Miért nem sikerült őt sem „bejuttatni” a műtárgypiacra? [1:59:28] A magyar múzeumi, közgyűjteményi világ forráshiányossága: nincs, ami felhajtsa a fotók árait a magyar piacon. [2:01:47] Az adományozókkal való foglalkozás időigényessége. A családtörténetek, családi sztorik feldolgozhatatlansága. [2:05:22] A Fortepan körüli önkéntes stáb. [2:07:12] Egy új hagyaték: amatőr fotók a bácskai „hideg napokról”. [2:08:29] „Az emberi szemétség”, ami nem jelenik meg a Fortepanon.

2hr 13mins

27 Jun 2019

Rank #12

Podcast cover

#010 Wahorn András – Faág, amiről felfelé zuhanhatunk

Képzőművész, zenész, zeneszerző, filmrendező, webdizájner, televíziós showman és még ki tudja hány titulust lehetne felsorolni, hiszen az 1953-ban született Wahorn András egy kicsit reneszánsz ember: sok területen alkotott és alkot, mindenhol, ahol kreativitása vagy csak szabad szelleme megnyilatkozhatott.Ebben a részben vele beszélgetek nőkről, férfiakról, Amerikáról és Magyarországról, a közmédiáról, politikáról, sorsról és szabad akaratról, és hogy mi értelme van a küzdelemnek, ha saját magunkat sem tudjuk megváltoztatni. (A felvétel pár nappal az MTVA-s tüntetések előtt készült, de a médiáról és közmédiáról elmondottak — sajnos — továbbra is aktuálisak.)Bár Wahorn András festőként több neves elismerésben is részesült, például 1993-ban megkapta a Munkácsy-díjat, gyaníthatóan a legtöbben a Bizottság együttes frontembereként ismerik nevét, amely zenekar 1983-84-ben – nyugodtan mondhatjuk – Magyarországon zenetörténelmet írt. Legalábbis 2014-ben 20 magyar zenekritikus összeállította minden idők tíz legjobb magyar lemezének toplistáját, és ezen az A.E. Bizottság Kalandra fel című, ‘83-as albuma az első helyre került.A hazai sikerek ellenére 1991-ben előbb Kanadába, majd később az Egyesült Államokba költözött. Előbb New York-ban élt, majd Los Angelesbe ment, ahol egyebek mellett egy rajzfilmstúdióban dolgozott, illetve 2000-től az Encyclopedia Britannica online vállalkozásának művészeti igazgatója lett.Tizenhárom év után, 2004-ben visszatért Amerikából, de ezt igazából kétszer tette meg: egyszer úgy, ahogy mindenki más költözni szokott. Egyszer pedig egy televíziós road movie keretében: a 2006-ban műsorra tűzött, Cadillac Drive című sorozatban Wahorn András Fábry Sándorral vezette haza Amerikában hagyott, hat méteres Cadillacjét – Alaszkán és Szibérián át, tizenkét részben.Aztán 2006-ban gondolt egyet, és házat vett egy kis Heves megyei faluban, Mezőszemerén. Itt látogattam meg és beszélgettem vele én is. De elsősorban nem azokról a dolgokról, amelyeket az imént említettem. Mert Wahorn András azt mondja, egy kicsit unja, hogy mindenki a múltjáról, a Bizottságról vagy a Cadillacről kérdezi. Mert hogy szerinte a jelen mindig érdekesebb.(És még egy fontos információ: ha valaki a felvételen macskanyávogást vél olykor felfedezni, az nem én vagyok: Andrásék sziámi cicájának nagyon megtetszett az előttem lévő jegyzetfüzetem, amire olykor rátelepedett – az évszámokba olykor ezért zavarodtam bele, nem láttam a papírt a doromboló macskától.)Szeretnél egy jó könyvet az újságírásról?Még akad pár példány *a podcast műsorvezetőjének* kézikönyvéből!ELSŐ LEÜTÉS – A lényegre törő útmutató az írás és újságírás fortélyairól 420 nagyalakú oldalon.Az interjúkészítésről szóló teljes fejezet INGYEN letölthető!Részletek és könyvrendelés az Első leütés honlapján.Linkek a műsorban elhangzó témákhozÍme a 20 magyar kritikus és szakíró által összeállított toplista, amelyen az A. E. Bizottság Kalandra fel című 1983-as albuma az első helyen szerepel.A beszélgetésben említett és a Tengerhajózás című albumon található Emigráns dal.A Wahorn Andrásról szóló Wikipedia-szócikk.A beszélgetésben idézett, tíz éve készült interjú Wahorn Andrással a Magyar Nemzetben.A Klasky Csupo animációs és multimédiás vállalatról szóló szócikk a Wikipedián. (Itt dolgozott Wahorn András Los Angeles-i tartózkodása idején.)Az Alaszkán és Szibérián keresztüli hazatérést feldolgozó Cadillac Drive című tévésorozat a Youtube-on is elérhető, megnézhető.Az utolsó „szabad” Szabadfogás a Hír Tv-n, amelyben még szerepelt Wahorn András.Wahorn András képeit lehet nézegetni egyebek mellett a Pinteresten is.Műsorjegyzetek[0:05:51]Magyarország egyik – szó szerint – legnagyobb képének születése és lassú pusztulása.[0:06:32]Kortárs magyar művészeti kiállítás Lyonban.[0:08:32]A pár perc alatt elkészült „Fekvő nő telefonnal”.[0:10:05]Telefon Aczél Györgynek: engedjék ki Rajk Lászlót is![0:11:34]Per az Artex állami kiállításszervező cég ellen, amelyben még Lévay Anikó is részt vett.[0:13:16]Miért rohad a mű a fészerben?[0:14:26]A Nyugat érdeklődése a nyolcavanas években a kelet-európai művészek iránt, ami aztán megszűnt.Nyugati műgyűjtők beszerzőkörúton Magyarországon.[0:16:58]Aképzőművészet iránti érdeklődés elhalása.[0:19:15]A kép mögötti történet fontossága: a kép hitele a művész személyes története. Amerikában Wahorn András története nem alakult ki.[0:20:05]A képek, amelyek nem tetszenének az anyósnak.[0:20:59]A Jégkrémbalett című film és a Kalandra fel című lemez.[0:23:00]Az akkori sikerek és a mai koncertek. Milyen érzés megélni, hogy sokkal kisebb az érdeklődés? „Én ugyanaz maradtam, a kor meg megváltozott.”[0:24:57]Wahorn András négy zenekara.[0:26:16]Wahorn András és az autó allegóriája.[0:27:34]A készen kapott emberi szerkezet: az emberi sors.[0:28:31]Wahorn András, a makacs és önfejű gyerek. A Wahorn név kitalálása.[0:29:34]Felesleges a dolgok okait keresni, mert mindennek végtelen sok oka van: a „vanás” a fontos.[0:30:07]Végzeteszerűség, szabad akarat, felelősség. „Szabad akarat nincs.” Az ember illúziói saját magáról.[0:33:06]Wahorn András sorsa (például) a „Fidesz elleni harc”.[0:34:23]Mégis a tevékenykedő emberek közé sorolja magát. Ezért teszett neki Amerika.[0:36:26]Kiköltözés Amerikába.[0:37:37]Amerika „protestáns” hagyománya, ami közhely és nem is annyira létezik. A nyugtalan Amerika, ahol mindig csinálni kell valamit, és ahol magányos is az ember. Miért gondolta úgy András, hogy ez egy neki való hely?[0:41:02]Az ember, aki máskép funkcionál Magyarországon és Amerikában.[0:42:29]Miért a fiatalok egy korszak alakítói? Miért a fiatalok tudnak letenni robbanásszerűen új dolgokat? Miért akadályoz az alkotásban a tapasztalat? A közhellyé válás folyamata.[0:45:29]Mi a magyarok viszonya „a” törvénnyel?[0:48:00]Wahorn András és a mezőszemerei közbiztonség: küzdelem az önvédelem és a polgárőrség megerősítéséért.[0:49:26]Egy rosszul értelmezett és alkalmazott törvény: miért tukmálta rá feladatait a jegyzőkre a rendőrség?[0:51:03]Miért haragudott meg a falu Wahorn Andrásra? Visszavonulás a helyi közélettől.[0:53:25]Nagy-Navarro Balázs és Juhász Péter, mint hősök, akiket elfelejtettek.„Úgy tűnik, hogy minket kihúzni abból, amiben vagyunk, nem nagyon lehet.”[0:55:52]Wahorn András, aki kicsit „bábáskodott” a világháló világméretű válásánál.[0:58:04]Az lett az internetből, amit elképzeltek a kilencvenes években, hogy lesz belőle? Álhírek és véleménybuborékok.[1:01:49]Webes munka a Klasky Csupo animációs cégnél, konzultáció, ötletelés olyan cégekkel, amelyek technológiája meghatározta, merre fejlődik a net: a fingó rajzfilmfigura és a képernyőn szaladgáló légy esete.[1:03:39]Munka az Encyclopedia Britannicánál.[1:06:08]A számítógép Wahorn András életében. Első találkozása a géppel a nyolcvanas években és egy hosszú-hosszú kapcsolat napi húsz órában.[1:08:36]Egy használt Atari számítógép Németországból.[1:09:42]A számítógép egy minden lében kanál embernek hihetetlen kaland: mindent meg tud csinálni vele egyedül. Zenét szerez, animációs filmet készít, fest és rajzol rajta. De mégis, Wahorn András idővel rájött arra is, hiányzik számára az anyag és a másokkal való közös alkotás.[1:11:10]Wahorn András szerelme és alkotótársa: Töttös Kata. A több mint harminc éves korkülönbség.[1:16:34]Különbség a nő és a férfi életútjában, feladataiban. A 40 éves korban lezáruló férfi életpálya, az elvesztett küldetés és az életközepi válság.[1:21:39]Miért kezdett sportolni Wahorn András? A sport szerepe életében. Az öregedés kérdése.[1:23:20]„Rájöttem, hogy a szex 50 százaléka a mozgástól olyan jó.”[1:24:18]Hogyan éli meg Wahorn András, hogy számára megszűnt a Szabadfogás című műsor, miután a Hír TV „visszafoglalása” után kirakták onnan? Egy kútba esett műsorötlet.[1:28:09]Wahorn András a szólásszabadság és a törvény viszonyáról.[1:31:35]Közmédia és manipuláció: a független sajtó szerepe.[1:35:31]Egy régi szám a Tengerhajózás című Bizottság lemezről. A kivándorlás Magyarországról: a távozó fiatalok problémája. Menjünk vagy maradjunk?[1:38:17]A teljesítményközpontú Nyugat, ahol nem azzal lehet érvényesülni, hogy magyar vagy, hanem azzal, ha értesz valamihez. És Orbán Viktor, aki meggyűlölte a Nyugatot, és meggyűlöltette azt egész országával.[1:40:19]Wahorn András magyarsága: miért nincs ellentétben egymással a nyelvi, nemzeti meghatározottság elismerése és a nacionalizmus elvetése?[1:43:05]Mezőszemere és a világpolgár:„Már nem érzem magam olyan erősnek, hogy megváltoztathatom a jövőt.”„Egy öreg bácsi vagyok, aki annak idején úgy érezte, hogy beveszi a világot, és ma már tudja, hogy ezt nem fogja tudni megtenni.”[1:49:09]„Egész életemben egyedül éreztem magam.”[1:49:41]A liberális eszmék eróziója és a gyűlöletkeltő rendszerek erősödése: mit kellene tenni? Miért alakult ez így? Mi lehetne a gyógyír? Járjunk túl a saját eszünkön![1:52:57]A sors és az emberi küzdelem: Wahorn András, aki próbált más lenni, de ez nem sikerült.

1hr 55mins

19 Dec 2018

Rank #13

Podcast cover

#006 Salát Gergely – Az elásott tudósok, Kína évezredes dilemmái és egy kötelességtudó punk

Volt egy császár az ókori Kína történetében – nevezetesen az első –, aki elégette az elmúlt korok könyveit, hogy ne lehessen az új hatalmat a régi tudással kikezdeni. Aztán elásatott élve pár száz tudóst (korabeli értelmiségit), mert túl sokat akadékoskodtak (nem mellesleg örök életet adó elixírt is ígértek neki, és a császárt dühítette, hogy hülyének nézték).Ez már önmagában is érdekes sztori, de Salát Gergely Kína-kutatóval, egyetemi tanárral arról is beszélgetünk, hogy miként köszönnek vissza az ilyen történetek, az ókori Kína nagy dilemmái, jogi vagy politikai öröksége a 20. és 21. században egy több ezer éves országban, ahol semmi sem előzmény nélküli.Podcast: Download (91.9MB) | EmbedÉs hogy igaz-e egyáltalán a történet, ami miatt az első császárt kétezer éven át gyűlölték Kínában.Valamint arról is, hogy miért kezdte el idegesíteni a kínaiakat a vasútügyi miniszter tizennyolc szeretője.És hogy kicsoda Salát Gergely? Ha Magyarországon a sajtó Kínáról akar valakit kérdezni – legyen szó Peking világpolitikájáról vagy éppen párttitkárok szeretőiről – akkor gyanítom, az újságírók noteszában első helyen szerepel Salát Gergely neve.Salát GergelyA Pázmány Péter Tudományegyetem Kínai Tanszékének vezetője, az MTA Orientalisztikai Tudományos Bizottságának titkára nem csupán a katedrán aktív, hanem mindent megtesz annak érdekében, hogy a kínai kultúra és politika nagyobb és kisebb kérdéseit minél szélesebb közönség előtt is megismertesse. Tehát nem csak könyveket és tanulmányokat ír, de népszerűsítő cikkeket jegyez a sajtóban, rádiós és televíziós műsorokban szerepel, interjút ad, szépirodalmat fordít – felsorolni is nehéz mi mindennel is foglalkozik még, ami Kínával kapcsolatos.Most tehát Az élet, meg minden podcastban teszi ezt.Linkek a műsorban elhangzó témákhozA Salát Gergelyről szóló Wikipedia bejegyzés (rövid életrajz és publikációs lista).A podcastban említett könyvei:Büntetőjog az ókori Kínában – Qin állam törvényei a shuihudi leletek alapjánA régi Kína történeteBüntetőjog a Han-kori KínábanSalát Gergely punkzenekara, a Laza P. együttes Facebook-oldala.A beszélgetés során többször is említett első kínai császár Csin Si Huang-ti volt.Magyarországon a kínai nyelvoktatás, tanárképzés és kulturális ismeretterjesztés “zászlóshajója” az ELTE Konfuciusz Intézet. A konfucianizmus összefoglalója természetesen megtalálható az ő wikioldalukon is.A kínai nők helyzetéről szóló részben szóba kerül az ország történelmének egyetlen női uralkodója. Az ő neve: Vu császárnő (Vu Cö-tien).A beszélgetésben is említett konfuciánus filozófus, aki a rossz uralkodó elkergetésének jogáról írt, Mencius. Ez nevének latinos alakja, kínai neve: Meng-ce.Kína jelenlegi első embere, akinek centralizációs törekvéseiről, korrupció elleni fellépéséről a podcastepizódban is sok szó esik: Hszi Csin-ping.Műsorjegyzetek0:05:29 Hogyan került Salát Gergely Kínába 1992-ben? A nagykövetté kinevezett édesanya, a Pekingbe költözés: Csomagolj fiam!0:06:21 A kicsapatás veszélye a budapesti piarista gimnáziumban.0:08:23 Megérkezés Pekingbe: “Peking nem egy olyan vidám hely” 1992-ben.0:09:42 Heavy metal együttes alapítása Pekingben.0:10:21 A kínai rock a nyolcvanas években. A korai kínai rockerek. Hatásuk az 1989-es Tiananmen téri eseményekre.0:12:26 A speciálisan külföldiek számára működtetett pekingi középiskola – elválasztva a kínaiaktól.0:14:33 Továbbtanulás a Pekingi Egyetem jogi karán. Salát Gergely későbbi könyvei, amelyek az ókori Kínai jogrendszerrel foglalkoznak.0:16:09 A kínai és az európai jogfelfogás, jogi szemlélet közötti különbség.Az igazságszolgáltatás helyett a társadalmi béke mint elsődleges cél.0:21:05 Az első császár, a törvények uralma és a császár gyors bukása. Centralizáció és totális állam, központ akarat kontra helyi érdekek és hagyományok.0:24:03 A széteséstől való félelem reflexe, a káoszról és a rendről szerzett több ezer éves történelmi tapasztalata Kínában.0:26:01 A kommunista párt „ügyes” megoldása: a rend, az egységes ország fogalmának összekapcsolása a párttal. „Ha nincs a kommunista párt, nincs az új Kína.”0:26:52 Az első császár könyvégetése, a konfucianus „értelmiség” megsemmisítése, élve elásása. Mi történt valójában? Lehet, hogy az egész csak későbbi propaganda? A következő dinasztia hivatalos történetírásának mesterkedése, hogy új „kánont” teremtsenek, és újraírják a régi könyveket?0:29:34 A konfuciánus hivatalnokok/„értelmiség” likvidálása.A könyvek elégetése. A földtulajdonlás, országszervezés nagy kérdései.0:33:29 A kínai kulturális forradalom és az első császár, mint a kommunista államszervezés előképe. Mao Ce-tung, aki kétezer év után először pozitív példaképp emeli az első császárt.0:36:21 Problémák, nagy kérédsek, amelyek több ezer év óta a mai napig meghatározzák a kínai politikát: a hivatalnokok kinevezésének gyakorlata és a földkérdés.0:37:57 Miért nincs magántulajdonban termőföld Kínában? A gyakorlatban miért és hogyan van félig-meddig mégis?0:41:04 Hogy oldják meg a földtulajdonlás kérdését úgy, hogy ne eredményezzen ez föld- és hatalmi koncentrációt?0:42:11 A korrupció „hagyománya” Kínában. A hivatalnokok kinevezésének/ellenőrzésének kérdése. Az ajánlórendszer, a hivatalnoki vizsga. A vizsgaanyag: konfucianizmus. Az ideológiailag egységes hivatali gárda.0:46:07 Mi a lényege a konfuciánus tanításnak? Konfucianizmus 1×1.0:49:07 A hivatalnokok ellenőrzése, a cenzorátus intézménye. A kommunista párt jelenlegi megoldása: A Kínai Kommunista Párt Ellenőrzési és Fegyelmi Bizottsága.0:50:31 Az uralkodó elűzésének joga, Mencius kitétele.0:51:12 A történetírás, mint politikai tevékenység Kínában.0:52:31 A jelenlegi Kína vezeteésének korrupcióellenes küzdelme. Mennyire hatalmi eszköz, mennyire valójában korrupcióellenes fellépés ez? A történelmileg magas toleranciaszint a korrupcióval szemben (a hivatalnok fizetésébe „beépített” korrupció).0:54:35 A 2000-es évek hozadéka: a korrupció átlépi az elviselhető szintet.Kiskirályságok és a helyi funkcionáriusok elszemtelenedése, a vasútiügyi miniszter 18 szeretője, a bálában rohadó korrupciós százjüanosok.0:57:39 Hszi-Csin-ping válasza: össze kell rántani a pártot, mert szétszaladtak a lovak. Több mint egymillió káder lett felelősségre vonva, nem pusztán hatalmi harcról van szó.0:59:36 Kínának gazdasági súlya miatt muszáj nagyhatalmi státuszt vállalnia, nem teheti meg, hogy nem. Szemben Teng Hiszao-ping időszakával, amikor az volt az ukáz: ha erősödünk is, lapítsunk.1:02:29 Ami újdonság: a kínai növekedési modellt, saját rendszerét (Pekingi konszenzus) Kína elkezdte ajánlgatni más országoknak: a nyugatnak ideológiai kihívója lett.1:03:31 Kína és Amerika viszonya, lavírozás a kereskedelmi háború szélén. Lesz-e Alibaba az Egyesült Államokban? Kína technikai fejlettsége az internetes kereskedelemben, a mobilfizetéses rendszerben. A „legmenőbb” területeken már a kínaiak szabják meg a trendeket: ezt nehéz Amerikának pszichésen feldolgozni.1:08:43 A nők helyzete Kínában. Hagyományos női szerepek, ennek változása az utóbbi évtizedekben és a kilencvenes évek után.1:14:03 #MeToo mozgalom Kínában. A központi hatalom reakcija a 21. századi nőjogi mozgalomban.1:17:11 Szeretőtartás és a többnejűség hagyományai Kínában. Az 1950-es házassági törvény, majd az informális többnejűség, az ágyasrendszer feléledése.1:21:07 Társadalmi feszültségek és egyenlőtlenség Kínában: a világon az egyik legegynelőtlenebb társadalom.1:23:04 Mennyire lehetett 1992-ben érezni, hogy Kínából ez az ország lesz, ebbe az irányba fog tartani? Kína és a reformok “befagyása”1989-ben, újraindulásuk 1992-ben. A kínai növekedés aranykora – óriási változások pár év alatt.1:27:01 Salát Gergely jelenleg is működő Punk zenekara, a Laza P.1:27:40 Kutatómunka, fordítás, tanítás, médiaszereplés. Hogyan fér ez bele Salát Gergely idejébe három gyerek mellett? Az egyvalamira való koncentrálás művészete: a bűvös 22 perc.1:29:41 Néhány szó a Laza P. zenekarról.1:30:46 Mi az, amit Salát Gergely életvezetésből, életfilozófiából Kínában tanult?1:32:07 Miért lenne hasznos az írásoktatás a magyar egyetemeken?1:33:42 Tanácsok magyar diákoknak, fiataloknak, akik Kínába készülnek.1:35:16 Miért kötött ki Salát Gergely végül a Kína-szakértés, -kutatás mellett? Mi érdekli őt ebben az egészben?

1hr 40mins

5 Sep 2018

Rank #14

Podcast cover

#014 Szálinger Balázs – Egy sámán Zalából és az eposz, amit Keszthelyen kell megírni

Hiába mondták neki, hogy már nincs ott semmi, Szálinger Balázs fejébe vette, Nagyváradon lesz újságíró és költő. Akár csak 100 évvel korábban Ady Endre.Huszonkét éves volt ekkor, és persze ez a történet is kicsit másként alakult, mint azt várta. Ahogy megannyi más az elkövetkező tizennyolc évben.Ebben az epizódban tehát Szálinger Balázs „helyiérdekű” költővel, drámaíróval beszélgetek a kihaló magyar falvakról, az eltűnő fecskékről, a zalai kisnemesekről, egy köztársaság utolsó napjairól, az ismeretlen Deák Ferencről, arról, hogyan ne csináljunk magyar történelmi filmeket és hogy miért jobb neki úgy, ha kimarad az állami „buliból”.Az 1978-ban, Keszthelyen született Szálinger Balázs első verseskötete 21 éves korában jelent meg.Azóta verseivel, eposzaival, drámáival folyamatosan jelen van a magyar irodalmi színpadon — és a színpadot itt szó szerint is kell érteni, hiszen Szálinger Balázs mára elismert színpadi szerző.2012-ben megjelent, Köztársaság című műve elnyerte az évad legjobb drámája díjat, a kötettel, amelyben a mű helyet kapott pedig a szerző az Atrisjus irodalmi díjat, valamint a Szépíró-díjat is.Szálinger Balázs, aki írt már krimivígjátékot, mesejátékot, kabarét, sőt, rockoperát is, mindemellett számos rangos díj és kitüntetés birtokosa: egyebek mellett 2001-ben megkapta a Magyar Rádió Petőfi-díját, 2001-ben a Bródy Sándor-díjat, 2008-ban Junior Prima-díjas lett, 2010-ben elnyerte a József Attila díjat, 2016-ban pedig a Méhes György-nagydíjat.De van itt még valami. Egy zenekar. Szálinger Balázs és a zenész Szűcs Krisztián közös vállalkozása, amelyről az elején ők sem nagyon tudták eldönteni, mennyire valódi és mennyire kitalált zenekarról van szó. Duójuk, a Szűcsinger öt éve járja az országot: kocsmákban, művelődési házakban, fesztiválokon lépnek fel előadásukkal, amely egyszerre irodalmi est, kabaré és örömzene. A Szűcsinger pedig közben olyannyira valóságos és népszerű együttes lett, hogy májusban már a budapesti Müpában ad koncertet.Szeretnél egy jó könyvet az újságírásról?Még akad pár példány *a podcast műsorvezetőjének* kézikönyvéből!ELSŐ LEÜTÉS – A lényegre törő útmutató az írás és újságírás fortélyairól 420 nagyalakú oldalon.Az interjúkészítésről szóló teljes fejezet INGYEN letölthető!Részletek és könyvrendelés az Első leütés honlapján.Linkek a műsorban elhangzó témákhozSzálinger Balázs Wikipédia-oldalán részletes lista található megjelent műveiről, munkásságáról, díjairól.A podcast-epizód megjelenése előtt pár nappal Szálinger Balázs az Indexen publikált cikkben mutatta be kedvelt Zala megyéje kedvenc helyeit, egyben gyerekkorának színterét. A cikk kitűnő háttér és kiegészítés a podcastban elhangzottakhoz.Szálinger Balázs a podcastban is említett művei:Zalai passió, 2000 (letölthető pdf)Köztársaság, 2012 (megvásárolható e-könyvben is)360°, 2018 (megvásárolható e-könyvben is)361°, 2018 (megvásárolható e-könyvben is)Ennyit tudtunk segíteni (közös kiadvány Szűcs Krisztiánnal, CD-melléklettel)A műsorban elhangzó Szálinger Balázs versek a következők (az alábbi linkeken a költő más versei is olvashatók):A dánságApa-monológA nagyváradi kalandot ihlető anekdotafüzért író Ady-kortárs neve: Nagy Endre. Az említett, váradi történeteket tartalmazó könyve: Egy város regénye.A podcastban szó esik Orbán János Dénesről, akit Szálinger Balázs mesterének tart, de akinek budapesti „bulijában” Szálinger már nem kívánt részt venni: viszonyuk tehát az utóbbi években távolságtartóbb. A „buli” a jelenlegi kormányzati kultúrpolitika egyik hídfőállását, a tavaly már 1,4 milliárd forintból gazdálkodó állami tehetséggondozót jelenti. (Orbán János Dénesről, a „székely hadosztály” előretolt helyőrségéről, a kultúrháborús hadállásokról a Válasz Online-on olvasható remek feltáró cikk.)A Köztársaság című dráma megtörtént esetet dolgoz fel, azt, amikor a fiatal Julius Ceasart a kalózok foglyul ejtették. A történet Suetonius online is elérhető szövegében is olvasható (I. 4.), csakúgy, ahogy Plutarkhosz Párhuzamos életrajzok című munkájának Ceasarról szóló fejezetében, amely szintén olvasható online.A készülő Deák-darabról szólva a feldolgozott történet ötletadójaként a szerző Molnár András megyei levéltárost és Deák-kutatót nevezte meg. Molnár András Deák politikai életművéről szóló könyve 1998-ban jelent meg.A podcastepizód felvételekor még nem volt ismert Szász János bejelentése, miszerint kiszáll a kormánylapok által támadott Hunyadi-filmből. Ám mindez semmit sem változtat a történelmi filmekről az epizódban megfogalmazottak aktualitásából.A Podcastban beszélünk Szűcs Krisztián és Szálinger Balázs közös együtteséről, a Szűcsingerről. Az említett Szűcsinger-estet a Müpában május 20-án tartják. A podcastban az Ennyit tudtunk segíteni CD-ről a Vigasztalós című sláger hangzik el, de legyen itt még egy szám a Youtube-ról, amely az albumon Swéd (sic!) címen fut.Műsorjegyzetek[0:05:11]Miért nincs fenn Szálinger Balázs a Facebookon? A megíratlan dolgok „elpárolgása” a közösségi médiahasználat miatt.[0:06:44]A figyelemhiányos kor, a figyelemhiányos új generáció.[0:08:14]Alsópáhok: a Zala megyei falu, ahol Szálinger Balázs a gyerekkorát töltötte. A „gyüttment” tanárgyerek.[0:11:48]Zala megye: egy megyei, helyi érdekeltségű költő. A Zalai passió vígeposz. Zala megye „megcsonkítása”.[0:14:06]A Lenti melletti Hetés nevű tájegység. Eltűnő települések, kipusztuló vidék. A falvak, ahol már a kocsma is bezárt. Mi az oka a drámai változásoknak?[0:19:01]Miért Erdélyben adták ki a Zalai passiót? Hogyan került Erdélybe Szálinger Balázs, és miért ottani közvetítéssel ismerkedett a magyar irodalmi élettel? Az Előretolt Helyőrség.[0:21:25]Kiköltözés Nagyváradra 2000-ben. Nagy Endre váradi anekdotafüzérének hatása. A régi Nagyvárad és a mai közötti, elég jelentős különbségek. Nagyvárad, mint kulturális központ, pezsgő irodalmi élettel a az I. Világháború előtt.[0:24:31]A huszonéves, nagy arcú és „nem túl szimpatikus” Szálinger Balázs.[0:25:38]Váradi irodalmi ismeretségek: Zudor János költő, Rencsik Imre kulturális vezető.[0:25:51]Orbán János Dénes szerepe Szálinger Balázs életében. Egykor mestere és könyveinek szerkesztője, barátja. Ma ritkább találkozások: „én nem megyek be az ő bulijába”.[0:29:22]„Nagyon rossz lenne, ha én most itt Jánoskázni kezdenék.”[0:29:42]Egy mai írónak nem túl bizonytalan opció-e kimaradni a buliból? „Muszáj írnom, muszáj jót írnom.”[0:31:44]Egy „közéleti költő”, aki nem szeret közéleti kérdésekről nyilatkozni. A művön belüli és azon kívüli közéletiség.[0:34:24]Szálinger Balázs Köztársaság című drámája. A fiatal Julius Ceasar fogsága a kalózoknál. Megírásának története, történelmi forrásai (Suetonius és Plutarkhosz). A kor megismerése és feltérképezése. Drámaírás négy nap alatt.[0:39:57]Köztársaságból a császárságba. Hogyan lesz valakiből ditkátor, miközben ő csak meg akarja menteni az országot? Mennyire szűrődik be a drámába a magyar valóság?[0:45:30]A dánság című vers. Létezik-e „dán” nemzetstratégia a Kárpát-medencében?[0:49:39]Hogyan ír, hogyan dolgozik Szálinger Balázs? Mi történik a rossz versekkel?[0:52:08]Készülő darab Deák Ferencről. Miért érdekes ma Deák Ferenc? Miért felejtettük őt el? Államférfiúi kvalitásai, politizálásának hatékonysága.[0:54:28]Az 1843-as követválasztás és Deák Ferenc.[0:57:13]A kisnemesi hagyomány Zalában. Egy életforma, a szabad gazdálkodó létformájának eltűnése.[1:00:01]A XIX. században még vissza lehetett vonulni az országos politikától, hátrébb lehetett húzódni, ahogy Deák tette. Meg lehet-e ezt tenni manapság?[1:01:46]A Szűcsinger zenekar, Szűcs Krisztián és Szálinger Balázs együttese: egy kitalált banda, amely időközben valóságos lett, saját extrém rajongótáborral, a „narancskalaposokkal”.[1:07:08]Az „Ennyit tudtunk segíteni”: CD és kötet zenével, versekkel.[1:12:04]Szálinger Balázs mesejáték-feldolgozásai a Budapest Bábszínházban.[1:13:33]Van-e társadalomkritika a Csillagszemű juhászban? Mi az öreg király dilemmája? Miért van ez benne a levegőben a mai Magyarországon? A közélet túlságosan megfelel a mesének túlságosan meseszerű.[1:15:16]Bábdarabok Árpád-házi királyokról. Egy csodaszép történetfolyam, amiből „nem dolgozunk”. Vazul unokáinak és gyerekeinek visszatérése: miért folytatták Szent István életművét ellenségei?[1:19:32]A jelenkori magyar politika késztetése arra, hogy kit rakjunk ki a kánonból. A nem jó irányú expanzió. „Bibó nem, Kurultáj igen.”[1:22:00]Államvallás kitalált történekből: már mi is azt csináljuk, amit a románok és a szlovákok?[1:22:26]Egy magát kudarcosnak tartó nép nem fogja fel megmaradásának páratlan sikerét. „Tudományos vonalon folyik a bábdarabírás.”[1:23:52]Polémia a magyar történelmi filmről, a Nándorfehérvár filmről. Hogyan nem lehet történelmi filmet csinálni? Hogyan lehetne?[1:25:46]Szálinger Balázs terve arról, hogy megírja a Honfoglalás eposzt.[1:27:56]Az Apamonológ című vers.[1:29:25]Országos élmény: a hiányzó, elvándorló magyarok. Van-e értelme Deákról beszélni vagy verset írni akkor, amikor nem lesz, aki elolvassa?[1:32:51]Miért él Szálinger Balázs Budapesten, ha ennyire fontos számára Zala megye? Tervek a visszatérésre.

1hr 35mins

1 Apr 2019

Rank #15